14523. lajstromszámú szabadalom • Automatikusan működő gép fonalak összehurkolására és kötésére

i — orsószekrényét pedig a (b) alsó fonál által képezett hurokba oly módon vezetjük be, hogy az alsó fonál keresztezését a leeresztett (10) orsószekrény (11) hasítékába húzzuk, úgy hogy az orsószekrény és a benne levő orsó leírt mozgásánál az alsó fonál keresztezését a fölső fonál körülhurkolja és az alsó fonál meghúzásánál csomó keletkezik. A hurok készítése és a hurkot képező alsó fonál keresztezése az úgynevezett hurokhúzó segélyével történik. Ez egy ollóalakú szerszám, melynek a (20) csapszög körül forgó (19 19l

) toldatokkal ellátott (18 181

) szárai vannak. A szárak és toldatok ferde, illetve ékalakú fölületekkel vannak ellátva, mely akkor, ha a fix (21) tartókar (22 23) vezetékeiben elmozdulnak, a (18 181

) szárakat kényszermozgásszerűen mozgatják. A szárak horogalakú végei a (b) alsó fonalat megfogják és ha a hurokhúzó a záróálláson túl elmozdul, elfordulva az alsó fonál kereszteződését idézi elő (5. ábra). A hurokhúzó előre és hátrafelé való mozgását a (20) csnpszöget viselő (24) rúd idézi elő, mely a (Q) hüvelyben van vezetve és mely az (I) tuskón a (27) csap körül forgatható (25 26) kétkarú emelő és a (H) karmantyúra ékelt (S) exczenterkorong segélyével forgatható. Hogy a (24) rúd és a horoghúzó az alsó fonálból képezett hurok két ágának keresztezése czéljából egy negyed fordulatot végezhessen. a (24) rúdon oldalt egy (29) csapot alkalmazunk, mely a (Q) hüvely egy hasítékában mozog. Ez a hasíték egy egyenes, illetve a (24) rúd mozgásirányával párhuzamos (29) részből és egy ezzel a (29l

) görbe hasíték segélyével kapcsolt ugyancsak egyenes, illetve párhuzamos részből áll. a görbe hasíték oly módon hat, hogy akkor, mikor a (28) csap a (29) hasítékból a (29) hasítékon át a párhuzamos hasítékba jut, a (24) rúd és vele a horoghúzó egy negyed fordulatot végezzen. A (28) csapnak eme mozgását egy kétkarú (30) emelő idézi elő. mely a (31) csap körül forgatható és melynek villás (32) része a (28) csapra fekszik, hogy ennek előbb jelzett mozgását létesítse. A 8. és 9 ábra. a csapnak két különböző helyzetét ábrázolja. A (30) villa működtetését a harmadik (T) exczenter végzi, melynek hornyába fogódzik az emelő szabad karján alkalmazott (33) csiga. A hurok képzése a 10., 11. és 12. ábrán látható és ha a. fölső és alsó fonál jelzéseire ügyelünk, könnyen követhető. A (D) orsótartó automatikus továbbmozgatására a 13. ábrán nagyobb méretben rajzolt készülék szolgál. Ez egy (34) kilincsből áll. melynek (35) csapja a (37) kar (36) hasítékaiban eltolódhatik. A (34) kilincsnek megfelelően kihegyezett (311

) karja az (E) fogasrúdba fogódzik, míg a megfelelően kiszélesedő (342

) karját a lefelé mozgó (10) orsószekrény éri. A (343

) kar a (38) spirálrúgó hatása alatt áll. melyet a kar lenyomása által feszítünk meg; az orsószekrény további lefelé való mozgásánál a (D) tartó az (E) fogasrúdon eltolódik és az orsószekrény fölfelé való mozgásánál a (3Í1

) kilincskar kikapcsolódik. A rúgóhatás alatt álló, az (E) fogasrúdba fogódzó (39) kilincs a (D) orsótartó helyzetét biztosítja, melynek (b3) rúgója a (b) fonalat a csomó képezése czéljából a jelzett módon húzza meg. A (b3) rúgó természetesen súly vagy más hasonló, értékű tag által is pótolható. Ép úgy lehet a leírt készüléket, mely az alsó fonál szakaszos elmozgatására szolgál, elhagyni és az alsó fonál megfeszítését kézzel vagy síd}' segélyével végezni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Automatikusan működő gép fonalak összehurkolására és kötésére, pl. matringokban levő fonalakat körülkötő alsó és fölső fonalak összekötésére, melynél a föl- és lefelé mozgó orsótartóban gombolyag vagy cséve alakjában elhelyezett fölső fonál oly czélból, hogy az orsótartó által körülvett alsó fonalat körülhurkolja, ezzel a tartóval ide-oda mozgatható és a melynél a fölső és alsó fonál összecsomózása czéljából az alsó fonál egy ollószerű szerszám által hurokká húzható