14510. lajstromszámú szabadalom • Újítások reszelővágógépeken, forgatható és egyidejűleg egyenes irányban mozgatható üllővel

— 4 -tása. összeköttetésben annak leírt forgathatóságával a szánban és a szánnak a (c) ágyban való eltolása által van elérve. Mint a 9. ábrabeli kiviteli példából látható. a (b) üllő egy hengerrészt képez, melynek ívrésze egy 180"-nyi szögnél lényegesen kisebb. Az üllő ezen alakja által elért hatás a 15. ábra segélyével magyarázható meg. E mellett megjegyzendő, hogy míg a szán egy bizonyos előrehaladást végez és vele az üllő minden pontja, tehát ennek forgástengelye is mozog, egyidejűleg az üllő minden pontjának helyzete, kivéve annak középpontját, az üllő forgása által is befolyásoltatik. E miatt a szán és az tillő egyenes irányú előretolása egy mozgási periódus végén nem egyezik meg többé egymással, ha az üllő egyidejűleg forgott is. Az üllő (180 + <p)u

nyi kerület mellett ugyanazon hatást adja. A szán, illetve üllőközéppont egyes irányú előretolásának (utóbbi a 13. ábra y—y vonalán történik), az üllőfölület bármely pontjának pl. a S pontnak előrehaladásával való összehasonlítására induljunk ki a pontvonallal jelölt helyzetből. Ezen helyzetben az üllőközéppont I ben áll. az (y) támaszték görgője I-ben. illetve a (z) sablon legmélyebb pontján áll és az üllő fölső fölülete a vízszintessel szöget képez. Ha most a szánt és ezzel az üllőközéppontot a-val balra toljuk, vagyis 1-ből 2-be, akkor az üllőrószek a teljes vonallal jelölt helyzetet veszik föl és az (y) támaszték görgője a sablonon I-ből II-be jut, vagyis utóbbi vízszintes részének kezdetén áll. Az üllő e mellett a szánban forgást végzett, úgy hogy fölülete most vízszintesen áll és (8) pontja (Sl)-be jutott. A 8—Sl út vízszintes vetülete (*1) az íillőföliilet minden pontjának vízszintes előretolását tünteti föl és mint a rajz mutatja 7.1<« vagy más szavakkal, minden üllőpont, illetve az üllőn fekvő munkadarab vízszintes előretolása ezen mozgási periódusban kisebb volt mint a száné. Ha a szánt egy további darabbal pl. 0-val előbbre toljuk, akkor az üllőközéppont (3)-ba és az (y) támaszték görgője III-ba jut. Mivel azonban a görgő most egyenes pályán mozog, az üllő nem forog, miért is innét kezdve az üllő, illetve munkadarab és a szán előretolása egyenlő. A mondottakból kitűnik, hogy a (z) sablon megfelelő alakítása által lehetővé van téve az üllő forgását a szán előretolása alatt úgy működtetni, hogy az üllő, illetve a rajta fekvő reszelő egyenes irányú előretolása állandóan növekvő legyen, addig míg a normális reszelővágásnak megfelel. A szerint, a mint a sablon alakja által az üllő bal- vagy jobb irányú forgást nyer. a forgás a vágás nagyobbítására vagy rövidítésére használható föl. A leírton kívül az üllő forgathatósága még azon czélra is szolgál, mint az első kivitelnél, hogy a reszelő minden állásában ugyanazon vágószög éressék el. Mint a leírásból kitűnik, ezen gép mindkét kiviteli alakjánál a kivánt czél, nevezetesen a munkadarab változó előretolási sebessége teljesen el van érve. SZABADALIMI IGÉNYEKI. Újítás reszelővágó gépeken egy egyenes irányban eltolható szánban forgathatóan ágyazott üllővel és egy készülékkel a munkadarab változó előretolási sebességének elérésére, jellemezve az által, hogy' az (A) eltolandó szánon ülő (M) csavaranya. melyre az (L) mozgató csavarorsó időközönként hat, csavarkeréknek van kiképezve és forgathatóan van ágyazva, szabad mozgásában azonban a vele öszszekötött és a (T) görbe pályára támaszkodó (Q) kar által gátoltatik, úgy hogy (T) görbe pálya azon részén, mely az előretolás irányához párhuzamos állandó és a pálya hajlott részén változó előretolási nyerünk. 2 Az I. igénypontban föntartott újítással ellátott reszelővágó gépeknél azon elren-