14483. lajstromszámú szabadalom • Gyújtótest gázöngyújtók számára

— 2 -testeket mutatnak, melyek közé a fémfüst van csíptetve, a 13—14-ik ábrán a gyújtótest csillagalakú kivitelben van ábrázolva, a 15-ik ábra a gyújtótestet fémcsővel, a 16 ik ábra csővé göngyölített fémlemezkével mutatja be. A (K) gyújtótest ürege (1—3. ábra) (F) fémfüsttel van kitöltve. Ezt vagy hengeres test, vagy tekercs alakjában helyezhetjük be, melyet a fómfüst fölgöngyölítése által képezünk, vagy pedig igen csekély vastagságú fémfüstöt nyomunk be az üregbe. A fémfüstnek a gyújtótesttel való benső érintkezése folytán a gáz által utóbbiban létrehozott melegséget a fémfiist elvezeti s a gyújtótest csúcsai meggyújtják a gázt. A gyújtótest, mint a 3. ábra mutatja, két (KI) és (K2) darabból is állhat. A helyett, hogy a fémfüst melegét közvetetlenül használnánk föl a gyújtásra, a gyújtótestből kiálló (D) platinadrótokat is lehet, mint a 4. ábrán látható, az (F) fémfüstbe beág3'azni, úgy hogy itt a fémfüstnek, mint melegtartónak közvetítő szerepe van. Ilyenféle más kiviteli alakokat mutatnak az 5—8. ábrák. Az 5. ábrán látható kiviteli alaknál (K) gyújtótestbe, melynek belső falazata fémfüsttel van kibélelve, (D) drótháló van helyezve, mely a fémfüstre fekszik, s melynek a gyújtótestből kiálló csúcsai eszközlik a meggyújtást. A drótháló helyett dróttekercs is használható. A 6. és 7. ábrán lévő kiviteli alakoknál a gyújtótest mélyedése fémfüsttel van kitöltve, mig maga a gyújtótest dróttal van körülfonva, úgy hogy benső érintkezés jön létre a (D) drót és (F) fémfiist közt. A 8. ábrán lévő kiviteli alakon (D) drótszövetből való kupak látszik, mely úgy a gyújtótestet, mint a fémfüstöt tartja. A (K) gyújtótest a drótkupak egész hátsó terét kitöltheti s a fémfüst mellső részében helyezhető el. Előnyösnek bizonyulhat a gyújtógömbnek fémfüsttel való behúzása is. Ha vastagabb fajtájú fémfüstöt használunk, akkor mint a 9. és 10. ábrák mutatják, a gyújtótest két (KI) és (K2) darabból állítható össze, melyek közé (F) fémlapocska helyeztetik, úgy hogy a gyújtótesten túl érjen, hogy szabad végével a meggyújtást eszközölhesse. E mellett előnyös a fémlapocska kiálló végét haránt elmetszeni vagy kicsipkézni, mivel a csúcsok különösen alkalmasak a meggyújtásra. Hogy a fémlapocska és a gyújtótest (KI K2) darabjai között az érintkezési fölületet megnagyobbíthassuk s a fémlapocska kiálló végét merevvé tehessük, a 11. ábra szerint a gyújtótest (KI K2) darabjainak érintkezési fölületeit boltozatossá vagy hullámszerűvé alakíthatjuk (12. ábra.) Ha a gyújtótestet a lámpa hengerének szájából kilépő gázáram meggyújtására használjuk, akkor előnyös annak csillagalakot adni (13. és 14. ábra), hol a csillagalakulag kicsipkézett (F) fémfiist a gyújtótest (KI K2) darabjai közé van csíptetve. A gázáram ily esetekben nem vezettetik elég biztosan a gyújtótestre s azért előnyös a gyújtótestet úgy alakítani, hogy egész kerületén alkalmas legyen a gyújtásra. A 15. és 16. ábrákon ábrázolt gyújtótestnél csőalakú fém van abba helyezve és pedig a 15. ábra zárt csövet, a 16. fémlemezkéből göngyölített csövet mutat. Ilynemű gyújtótestek alkalmazásának azon előnye van, hogy a gyújtó test kiálló vége megmerevíttetik és a csőnyílásnál elhaladó gázáram levegőt szív be a nyíl irányában, minek folytán a meggyújtás, mely csak elegendő mennyiségű levegő jelenlétében jön létre, elősegíttetik. A 16. ábrán lévő kiviteli alaknál a gyújtótestben (A) függőleges légcsatorna van hagyva a szívóhatás fokozására. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gyújtótest gázöngyújtószerkezetek számára, jellemezve az által, hogy (K) gyújtótest benső érintkezésbe van hozva (F) fémfüsttel, azon czélból, hogy e kettőnek fölületi érintkezése biztosítsa a hőközlést (1., 2. ábrák.) 2. Az 1. pont alatt igényelt gyújtótest oly kiviteli alakja, melynél (K) gyújtótest két (KI K2) részből áll, melyek közé (F) fémfüst van csíptetve, mely belől egy