14453. lajstromszámú szabadalom • Rotácziós szivattyú

don hozhatók működésbe. A belső dugattyú mozgásának átvitele a másikra két egyenlően fogazott (l m) fogaskerék által történik. A szivattyú működési módja a következő : Mindkét szárnydugattyú az (a) szivattyúhengerben ellenkező irányban forog és mindannyiszor az egyik dugattyú egy szárnya a másik szárnydugattyú hüvelyének felületéhez jut, ha az utóbbi előlforgó szárnya az előbbi dugattyú-hüvely fölületétmég nem hagyta el egészen. Ennek folytán mindkét szárriydugattyú között állandó tömítés áll föu, úgy, hogy a két szárny között a beömlő nyílástól a kiáramló nyíláshoz vezetett levegő vagy folyadékból a legcsekélyebb mennyiség sem hatolhat vissza a szárnydugattyúk között. Ily eredmény hasonló ismert szivattyúknál, melyek minden dugattyún két szárnynyal bírnak, nem érhető el, mert ily szerkezetű szárnyaknál a szárnyagyak érintkezése és eltávozása ugyanegy pillanatban történik. Ily elrendezésnél a levegő tökéletes komprimálására vagy vacuum előállítására használható tömítés lehetetlen, főképen azért is, mert a szárnyak éles szélei rövid idő multán elkopnak és ennek folytán az érintkezés egymást követő pillanatokban történik. Ezen új szivattyúnál az illető dugattyúhüvelyek érintkezési fölületei között 6*%, szélességű föliilet marad, mely körülmény főképen a (k) bőrlapok elrendezésére vezethető vissza, melyekbe a dugattyúhüvelyek kissé benyomódnak. Különösen új hatást mutat föl ezen rotácziós szivattyú az (1 m) fogaskerekek sajátságos alakja folytán. A fogaskoszoruk a szárnyelrendezésnek megfelelő beosztáshoz képest két-két, két különböző köri-észben fogódzó fogsorozatot alkotnak. Ezen elrendezés által a szárny és a dugattyútok ^közötti csúszó súrlódás úgyszólván egészen gördülő súrlódásba megy át, úgy hogy a légszivattyú működtetéséhez nagy munkaeredmény mellett igen .csekély erő szükségeltetik. Ezen eredmény a fogaskerekek ily elrendezése mellett anynyil^au éretik el, a mennyiben a dugattyútokok kerületi sebessége a szárnyfölületek sebességének megfelelőleg alkalmas pillanatban nagyobbíttatik. Ily fogaskerekek elrendezése főképen nagyobb méretű szivattyúknál igen előnyös. A 3—8. ábrákban bemutatott szárnydugattyúk szerkezete a következőkben van leírva. Az egyes szárnyak váltakozva egymásra rakott (bl) fémlemezekből és puha (a2) bőr-, nemez, gununi, vagy hasonló tömítő lemezekből állanak, melyek két, a dugattyú keresztmetszetének megfelelő (dl) fémtárcsa és több a dugattyútengely hosszirányában a (bl) fémlemezeken és (a2) tömítőlapokon keresztülmenő (s) csavarok által szoríttatnak össze. Mint az 5—7. ábrákból kitűnik, a (bl) fémlapoknak a hengerfalak fölé irányított élei zeg-zugban vagy hullámszerűen vannak kiköszörülve vagy körszelet alakúan bekerítve. Az így előállott mélyedések a 3. ábrában keresztmetszetben és 8. ábrában elölnézetben bemutatott puha (a2) tömítőlapok összeliúzása által kitöltetnek, úgy, hogy a hengerfal fölé tökéletes zárt tömítőfölület áll elő. A (bl) fémlemezek a dugattyún illetve a (cl) dugattyúhüvelyen tetszőleges módon megerősíthetők. A 3., 4., 6. és 7. ábrák kivitelénél a (bl) fémlemezek toldatokkal vannak ellátva és azok segélyével a (cl) dugattyú-hüvelyek hosszhornyaiba betolva. A középső (bl) lemez, mely mindkét oldalán toldatokkal van ellátva, a 3. és 4. ábrákban látható, a (vv) tengelybe nyúló (h hl) csavarok által van oldalirányú eltolás ellen biztosítva, úgy hogy ezáltal a szárnyak is állásukban a (w) tengelyen rögzíttetnek. Az utolsó (dl) lemezek kivágásokkal bírnak, melyekbe hasonlóan (al) tömítőlapok vannak elrendezve, melyek a dugattyút a henger födele és feneke között tömítik. Az így készített dugattyú igen tartós és úgyszólván alig van kopásnak alávetve, Valamint a tömítőlapok a fémlemezek közötti j megerősítés által soha sem mozdulhatnak el.