14429. lajstromszámú szabadalom • Robbanómótor két, egy eső vagy más hasonló tag segélyével kapcsolt hengerrel

— 2 -mozgó, egymással mereven kapcsolt dugatytyúk. melyek a megrajzolt kiviteli módoza toknál oly módon vannak szerkesztve, hogy a két dugattyú munkafölűlete közel egyenlő legyen. (f és g) a két szívószelep, ezek közül az alsó (g) szelepen a gép normális terhelésénél levegőt, a gép nagyobb terhelésénél ellenben gázkeveréket szívatunk a (d) hengerbe. Ennek megfelelően a (g) szelep egy tetszőleges szerkezetű (és ezért a rajzon nem ábrázolt) váltószeleppel ellátott vezetékbe van beiktatva, melynek szelepét tetszés szerint oly módon lehet beállítani, hogy a vezetékbe gázkeverék vagy levegő jusson be. A fölső (f) szívószelep a tulajdonképeni gázkeverék-bevezetőszelep, melynek két szelepfészke van. A szelepet a gáznyomás a gyors beszívatásnál az (i) kapcsolócsövön levő alsó (h) szelep fészkére szorítja. A (g) szelepnél a beömlési keresztmetszet valamivel nagyobb, mint az (f) szelepnél, azonkívül a (g) szelepet terhelő rúgó erősebb, mint az (f) szelepet terhelő rúgó. A két (c d) hengernek egy közös (k) kifuvatónyílásuk van, melyet oly módon zárunk és nyitunk, mint az a négyütemes gépeknél általában szokás. A szívószelepek vagy automatikusan, mint a megrajzolt kiviteli módozatnál, vagy pedig megfelelő szabályozókészűlékek segélyével működtetnek. A szóban levő mótor különben az ismert együtemes szén hydrogénmótoroktól nem tér el. Működésének módja a következő : Tegyünk föl, hogy a (g) szelephez vezető vezetéken levegő megy át. Ha a benzintartály keverőszelepét kinyitottuk és ha a dugattyú a holtpontjában van, a lendítőkereket forgatjuk. Minthogy eme mozgásnál a dugattyúk lassan előre mozognak, az (f) szelep lassan kinyilik, de minthogy a szívóhatás nem túlságosan erős, nem fekszik az alsó (h) fészkére. Tehát az (f) szelepnyíláson mind a két hengerbe keverék jut be, de ha a váltószelep levegőre van beállítva, csak az indítás közben. A dugattyú visszafelé való meneténél az (f) szelep elzáródik, most már a keverék a két hengerben erélyesen komprimáltatik, mely hengereket kompresszió, explózió és expanzió időszaka alatt az (i) cső kapcsol egymással. Ha a dugattyú a belső holtpontnál áll. a két hengerben és az (i) csőben a robbanás végbe megy, a dugattyú erélyesen előre mozog és ha a külső holtponthoz ért. a kifuvatószelep kinyílik. A lendítőkerékben levő energia a dugattyúkat visszafelé hajtja és ha azok a belső holtpontjukba jutottak, a kifuvatószelep elzáródik. A dugattyú további erélyes előremozgásánál, melynek sebessége az összegyűlt energia következtében tetemesen nagyobb, mint a gép üzembe hozatalánál, a szelep kinyílik. Ekkor a gáz nemcsak a fölső hengerbe áramlik be, hanem az (i) kapcsolócsőbe is. Ha a dugatytyúk tovább mozognak befelé, a dugattyúk sebessége és evvel a beáramlás sebessége oly nagygyá lesz, hogy az (f) szelep alsó fészkére fekszik és ezenközben a két hengert kapcsoló (i) nyílást (h-nál) elzárja. A keverék csak a (c) hengerbe áramlik be, még pedig anélkül, hogy ellenállásra akadna, mely ellenállás rendesen abból származik, hogy nem vezetett szelepeket alkalmazunk. Minthogy azonban a (d) hengerben vákuum keletkezik, a (g) szelepek végül kinyílnak és a (d) hengerbe csak levegő vagy más indifferens gáz áramlik be. A szívás szakának befejezte után az (f és g) szelepek a megfelelő szelepfészkeikre fekszenek, a két henger között a kapcsolat újból létesül, miközben az (i) kapcsolócső legnagyobbrészt éghető gázkeverékkel van töltve. Ez a föltétel a szóban levő kiviteli módozatnál okvetlenül teljesítendő, minthogy ellenkező esetben a (d) hengerben föllépő kompresszió a levegőt az (i) csőbe hajtaná vissza és a gyujtócső nyílása előtt indifferens gázréteg foglalna helyet, tehát gyújtás lehetetlen volna. A gyújtást azonban okvetlenül ott kell végezni, hol azt a rajz szerint végezzük, mert az égésterményeket csakis itt hajtja az új keverék tökéletesen ki. Most már a kompresszió szakasza fog megkezdődni és ha a dugattyú a belső holtpont álláson túlhaladt, a robbanás is