14418. lajstromszámú szabadalom • Segédhajtómű kerékpárokhoz
— 2 van elzárva, a csavarház alatt még egy bőrből készült korong stb. van elhelyezve. Hasonló módon a (B) csövet is egy (bt) csavarház zárja el. A nyeregtámaszték és A rövid (al) cső között az (a3) gyűrű létesíti a kapcsolatot, a gyűrűn levő csavar megeresztésével a nyerget tetszőleges magasságban lehet beállítani. Hogy az egész berendezést működésen kívül lehessen helyezni, mi különösen hegyről lefelé való menetnél czélszerű, egy (D) retesz van alkalmazva, mely a mozgatható (B) cső megfelelő (b2) kivágásába fogódzik. A (B) cső az állványcsőben szabadon mozog föl és le, és a (b4) hasítékokban csúszó (b3) csigák által van a forgásban meggátolva. A (Bl) rúgó ezt a csövet és evvel a nyerget állandóan fölfelé nyomja. A mozgás átvitele a (B2) kilincs segélyével történik, mely a mozgatható cső alsó végén van alkalmazva és a (D) kerék fogaiba fogódzik. Ez a kerék egy második (El) kereket forgat, mely a forgattyú-tengelyre van ékelve. A mozgatható cső alsó végén még egy ütköző is van alkalmazva (lásd az la ábrán B3-nál), mely egy spirálrúgóból vagy egy légpárnából (10. ábra) áll. Az (F4) cső egy légtartóhoz vezet, melyet legczélszerűbben maga a vázcső képezhet. Az (F) dugattyúnak (El) hengerben való lefelé mozgásánál a levegő az (F3) szelepen az (F4) csőbe jut. A fölfelé való mozgásnál a levegő alulról az (F2) szelepen jut be. Magától érthető, hogy az (E) kerék el is maradhat, ha pl. a berendezést nagy áttevési viszonnyal biró keréken alkalmazzuk. Ebben az esetben a (D) kereket a (C) cső másik oldalán kell alkalmazni, még pedig közvetlenül a forgattyútengelyen. Az la ábrán látható fogazású kerék helyett természetesen más kerék is alkalmazható. A 10. és 12. ábrán egy más kiviteli módozat látható, a mennyiben a mozgatható cső alsó vége egy (B2) fogasrúdba megy át, mely a (D) kereket a közönséges módon hajtja. Ez a kerék lazán van az (El) tengelyre fölhúzva és az (E) fogaskereket a (D) kilincsek közvetítésével hajtja. Másrészt ha a kerék áttevési viszonya csekély, vagy ha a mozgatható cső közvetlenül a hajtókerék tengelyére hat, az áttevési viszony a Ifi. és 17. ábrán látható szerkezet segélyével is változtatható. A 13. és 14. ábrán látható kiviteli módozatnál a nyereg mellső végével csuklósan van az állványon megerősítve és másik végével az (A2) csuklós rúd segélyével egy pár kétkarú (A3) emelővel áll kapcsolatban. Ezek az emelők (A4-nél) vannak ágyalva és a szabad (A6) végük, mely az (A7) láncz segélyével vagy más módon van a mozgatható csővel kapcsolva, az állvány ívalakú (A8) kivágásában mozog. Végül a 15. és 16. ábrán a berendezés akként van módosítva, hogy az átvitel egy. az állványon kívül, a vízszintes hátsó keréktámasztékba ágyalt (B4) emelő segélyével történik, melynek egyik vége a mozgatható csővel van kapcsolva, másik végén pedig egy fogazott ívre kiképezve, a melybe egy megfelelő fogaskerék fogódzik. A különleges áttevés következtében a 13. és 14. ábrán látható szerkezet csak lejtőn fölfelé való mozgásánál használható, vagy pedig csak a lefelé menetnél. Világos, hogy az áttevésnek minden esetben olyannak kell lennie, hogy a forgás a helyes értelmében menjen végbe. Az egész hajtószerkezet legczélszerűbben egy rácsalakú burkolatba van zárva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Segédhajtómű kerékpárokhoz, jellemezve egy a kerékpár hajtásánál föl- és lefelé mozgó nyereg által, melynek a rövid (al) csőben elállítható (a) nyeregtámasztéka az (a2) golyós csapágy közvetítésével a (C) vázcsövön van megerősítve, és a (b) kereszték segélyével a túlságos nagy mérvű elfordulás ellen védve, míg az utóbb említett (B) csövet a (b3) csigák vezetik, melyek a (C) vázcsőbe vannak ágyalva és a (B) cső (b4.) hasítékaiban csúsznak, míg a mozgás átvitelére egy (B2) fogasrúd (10—12. ábra) vagy (B2) kilincs (la ábra) szolgál, mely a forgatytyút közvetve vagy közvetlenül hajtó (D) kerékbe fogódzik.
