14356. lajstromszámú szabadalom • Eljárás váltakozó ármaú gépek parallel be- és kikapcsolásának megkönnyítésére

változó sebbesség fogalma ismeretes, a sebességváltozás nagyságát az egyenlőtlenségi tényező fejezi ki. Egyszerűség okáért a következőkben mindig egy speeziális hajtógépet képzelünk alkalmazva, még pedig a leggyakrabban használt gőzgépet, de természetszerűen eme megfontolások mindazon gépekre állanak, melyek egyenlőtlenségi tényezője a terheléssel változik. Ha egy gőzgépnél egy fordulatnál föllépő momentán sebességeket az 1. ábrán látható módon ábrázoljuk, akkor egyhengerű kettős hatású gőzgép esetében az (a) görbét nyerjük «(lásd Radinger: Über Dampfmaschinen mit hoher Kolbengeschwindigkeit» 3. kiadás 226. lásd 72. ábra), melynél a középsebességet a (b) egyenes jelzi. Könnyen be lehet látni, hogy eme gép egyenlőtlenségi tényezője a terheléstől függ ; minél nagyobb a terhelés, annál egyenletesebben jár a gép. Képzeljünk már most két gőzgépet, melyek mindegyike egy-egy váltakozó áramú dinamóval van közvetlenül kapcsolva. A gőzgépek momentán sebességeit egy fordulat alatt teljes terhelésnél az (a) üres járásnál a (c) görbe jelzi, középsebesség mindkét esetben a (b) egyenes által van jelezve. Minthogy a váltakozó áramú gép szolgáltatta áram feszültsége állandó intenzitású, mágneses mezőt föltételezve, a fegyverzet forgássebességétől függ, azért ha az egyik gép üresen, a másik teljesen terhelve jár, a feszültség ia változik egy fordulat különböző időpontjaiban, daczára annak, hogy a volt-méter által jelzett középfeszültség állandó. Minthogy továbbá az a pillanat, melyben az áram feszültsége zérussá lesz, attól függ, hogy a mótor sebessége mikor ér el egy bizonyos értéket és minthogy ezek az értékek egy teljes fordulat alatt többször éretnek el, de két-két egyenlő érték elérésére szükséges időszakok hossza egy fordulat alatt különböző, a gőzgép egy fordulata alatt két-két egymást követő sarokváltozás között eltelő időszakok is különböző hosszúak. Tegyük föl, hogy egy nyolczsarkos váltakozó áramú gépünk van, melynek feszült ség változásait a gép teljes terhelésénél az (al) görbe (2. ábra) jelzi. A gép üres járásánál a feszültségváltozást jelző görbe alakja más fog lenni. Ugyanis a mótor-, mint azt az 1. ábrán a (c) görbén látjuk, pl. a fordulat első felében lassabban jár, mint a fordulat második felében. Következik ebből, hogy a dinamó a fordulat első felében kisebb feszültségű áramot szolgáltat, mint a fordulat második felében, azonkívül egy sarokváltozáshoz szükséges idő is hosszabb fog lenni. Az 1. ábra (c) görbéjének figyelembe vételével, tehát az üresen járó dinamófeszültség változását a 2. ábra (cl) görbéje jelzi. Az (al és cl) görbe összehasonlítását1 világos, hogy két különböző módon terhelt gépet, melyek feszültsége ennyire eltérő módon változik, csak nehezen lehet párhuzamosan kapcsolni. A két gép feszültség különbségének változását a 3. ábra (d) görbéje jelzi. Ez a feszültség-különbség annyira csekély, hogy azt a fázis-iudikáló lámpa nem jelezheti, és a feszültség kiegyenlítésére szolgáló egyetlen áramkör ellenállása oly nagy. hogy erősebb áramok nem keletkezhetnek. A csatolt rajzlap 4. ábráján a fázisindikáló lámpák szokásos kapcsolási módja látható. Ennél a kapcsolási módnál az indikáló lámpák áramkörének ellenállása az (A B CDEFGHJKL M N 0 P) áramkör többi részének ellenállásával szemben rendkívül kicsi. Ha tehát a gépeket párhuzamosan kapcsoljuk, az előbb üresen járt gép a terhelés egy részét azonnal átveszi, és az egyen -lőtlenség foka azonnal kedvezőbbé lesz, a feszültségek között föllépő különbségek tehát idővel eltűnnek. Más esettel állunk azonban szemben, ha terhelő ellenállást alkalmazunk. Ekkor ugyanis a két gőzgép egyenlőtlenségi tényezője egyenlő, a két dinamófeszültség változását egyenlő görbék ábrázolják és a két gépet könnyen lehet egymással kapcsolni. Ha ellenben az egyik gépet le akarjuk kapcsolni, a két dinamófeszültség változási