14353. lajstromszámú szabadalom • Elektromos áramszámláló
Megjelent 18Í19. évi május hó 13-án. MAGY. gg| KIR. SZABADALMI HIVATAL szabadalmi leírás 14353. szám. VUH. OSZTÁLY. Elektromos áramszámláló. CAURO (ilUSEPPE ENRICO LUIGI MÉRNÖK NÁPOLYBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 május hó 24-ike. A jelen találmány tárgyát képező elekromos áramszámláiénál a számlálandó áram által előidézett és ennek intenzitása szerint változó elektromos téren kívül még egy második, intenzitására nézve állandó elektromos tér is idéztetik elő oly czélból, hogy az ebből eredő állandó nagyságú elektromos erők a számlálómű mozgatásánál föllépő állandó nagyságú, úgynevezett passiv ellenállások legyőzésére szolgálhassanak és a számlálandó áram ennek folytán csupán a forgásszámmal arányosan növekedő ellenállásokat legyen kénytelen legyőzni. Ezen állandó intenzitású elektromos tér előidézhető akár permanens mágnes, akár elektromágnes vagy egyszerű södronytekercs segélyével, mely a számlálómű forgó ankerje mellett rendezhető el. A fönti elv alapján szerkesztett áramszámláló igen érzékeny és pontosan jelzi a rajta keresztüláramló elektromos energiát. Mellékelt rajzon ezen áramszámláló van föltüntetve, még pedig a következőkép: 1. ábra a számlálómű tekercselésének fölülnézete sematikus rajzban, 2. ábra a számlálómű fölülnézete, 3. ábra a tekercselés egy részének sematikus rajza, 4. ábra a számlálómű függélyes hosszmetszete. (Ezen ábra oly helyzetben tartandó, hogy az (o) tengely függélyes fekvésűnek legyen képzelhető.) 5. ábra az áramszámláló egy kiviteli alakjának sematikus rajza a kapcsolás föltüntetésével, 6. ábra az áramszámláló egy másik kiviteli alakját tünteti föl sematikusan a bekapcsolással együtt. Az 1. ábrán (A) jelöli a számlálandó áram vezetésére szolgáló zárt tekercselést, mely három, négy vagy több körczikkalakú szakaszra osztva a forgó ankert képezi és a mint az sematikusan föl van tüntetve, egy (G kollektornak lamelláival áll elektromos összeköttetésben. Úgy az (A) anker, mint a (C) kollektor a függélyes (o) tengelyre van erősítve. Képzeljünk most már egy másik (B) tekercselést (1. ábra) oly spirális alakjában, mely egy bizonyos (X) ponttól kezdve mindkét oldalt eltávolodik a közös (o) tengelytől, de az (XI11) pontokat elérve, innét állandó távolságban marad a tengelytől és az (A) anker tekercselésétől. Az (XI11) pontokat úgy találhatjuk meg, ha az (XI XI1 X) szimetriatengelyre az (XI1) pontban merőlegest huzunk és ezen merőlegesnek a (B) spirálissal való metszéspontját megkeressük.
