14287. lajstromszámú szabadalom • Lángzó folyós égőanyagok számára
Megjelent 1899. évi április hó 27-én. MAGY. ||| KIR. SZABADALMI JB S HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 14287. szám. II/d OSZTÁLY. Lángzó. folyós égó'anyagok számára. GRAUEL HERMANN GYÁROS BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 szeptember 28-ika. A jelen találmány tárgyát képező és lényegében az 1. ábrában bemutatott lángzó két (a) és (b) csőből áll. melyek mindegyike egy vagy több csavarmenettel van ellátva, úgy hogy a (h) csövet a (c) kézi kerék segélyével vagy puszta kézzel is az (a) cső körül való forgatás által emelhetjük,illetve süllyeszthetjük. Az (a) cső dugasz segélyével vagy más alkalmas módon van az olajtartályba erősítve. A (d) belet ezen (a) csőbe toljuk és abból annyira kihúzzuk, a mennyire a (b) csövet fölcsavarolhatjuk, a lángmagasságot a (b) csőnek csekély megemelése vagy sülyesztése által szabályozzuk. Ha a bél a (b) csőnek sülyesztése után annyira lefogyott, hogy az az (a) csőből már alig áll ki, akkor azt ismét annyira kihúzzuk, hogy a (b) cső legmagasabb állásával egy szintben legyen. A bél több, a jelen esetben pl. két szálból áll. miáltal a lángtól az olajtartályhoz vezető (e) csatornak képződnek (II. ábra). Ha egy szálból álló belet használunk, akkor egy az (a) csőbe helyezett bádogcsik (III. ábra) vagy külön cső alkalmazásával (IV. ábra) alkotunk egy csatornát. Ily módon az égési anyag fölötti tér ezen anyag fokozatos elhasználódása közben csak égési gázokkal telhet meg, de oxygéntartalmú, explosibilis gázkeverék nem képződhetik, a lámpának esetleges földülésekor pedig csak igen kevés égési anyag folyhat ki. Természetes, hogy számos ily lángzót egy gyűrűs lángzóvá egyesíthetünk (V. ábra), melynél a (b) csöveket egyenként vagy egymással összekötve'mind egyidejűleg emelhetjükvagy sülyeszthetjük. Hasonlóképen az (a) és (b) csöveket is szegmentkeresztmetszetű csövek alakjában (VI. ábra) vagy egész gyűrűs csövek alakjában foganatosíthatjuk; a VI. és VII. ábrákon a két (a) cső két (b) cső között van elrendezve ez utóbbiakkal konczentrikusan. Az ezen ábrák alatt álló megfelelő oldalnézetekből kitűnik, hogy mily berendezésekkel emeljük vagy stilyesztjük egyidejűleg a legbelső és a legkülső csövet; erre ugyanis közös hajtású fogasrudak vagy a bélre fölfekvő (f) gátrészek szolgálnak, melyek segélyével a legkülső cső a legbelsőt a csavarclás folyamán magával meneszti. A IX. ábra csak bárom csőből álló lángzót mutat, melyek közül a belső (a) és az (a)-nál tetemesen hosszabb (a) cső helytállóak és a belet vezetik, míg a külső (b) cső csavarolás stb. által eltolható és így a bélnek nagyobb vagy kisebb mérvű fölfödése útján a lángmagasságot szabályozhatjuk.
