14247. lajstromszámú szabadalom • Gázlángzó

— 3 -alkalmas eszközökkel vagy szerszámokkal az oldalokon (a)-nál benyomjuk, úgy hogy a 3., 4., 3a., 4a. ábrákban föltüntetett alakot kapja, mi mellett a 3. ábra az egyik oldalt, a 4. ábra az ezzel derékszöget képező ol­dalt mutatja nézetben, míg a 3a. 4a, ábrák a megfelelő keresztmetszeteket tüntetik föl. A behorpasztott (a) részeket közvetetlenül egymás mellé hozzuk, úgy hogy köztük (b) csatorna keletkezik, míg a többi részek a (c) csatornákat képezik, melyek (b) csator­nával össze vannak kötve. A 7. ábra nagyítva mutatja a nyílást, mely a réssel bíró (b') keresztrészből, a (b) csatornának a 4. ábra szerinti nyílásából és a kitágított (c') vé­gekből van össze téve. mely utóbbiak a valóságban a (c) csatorna részei, úgy hogy a nyílás a (b) csatornát és a (c) csatorna végeit körülfogja. A 8. ábra a nyílásokat alkotó fém belső szerkezetét és elrendezését tünteti föl és azt mutatja, hogy miképen állnak a (c) csatornák a lángzó (A) részével összeköt­tetésben. A 9. ábrában hasonló alakú lángzó van föltüntve, azon egyetlen külömbséggel. hogy az (A') kupolarész viszonyítva az (A) rész­hez, kisebbítve van. Egyébként ezen lángzó ugyanazon általános jellemző részekkel bír, mint az először leírt lángzó. A 10. ábrában olyan lágzó van föltüntetve, melynél az (A2) lap akképen van a láng­zóba betéve, hogy az egyik (c) csatorna felé a nyílást elzárja és úgynevezett fél­lángzót képez, a mennyiben a gáz már csak a résnek egyik kitágulásán megy keresztül és a lap fölűlete felé dobatik, míg a másik kitágulás el van zárva, úgy hogy azon gáz nem mehet ki. Ha a lángzót használjuk, a gáz az (A) kamrán át belép és a (c) csatorna rézsútos részein és a (b) csatornán át az összenyo­mott (a) falak között fölszáll, míg a gáz­nyílást eléri, a hol a (C) mélyített rész (c') mellső oldalaitól két egymással szembe áramló gázáram lép hatályba, mely oldalak egymással bizonyos szög alatt állanak szem­ben. Egyidejűleg azonban gondoskodva van a gáz számára egy direkt útról is a (b) csatornán át, mely az összehúzott vagy réssel ellátott (b') részt alkotja és az ered­mény az, hogy a láng a lángzó nyílásával derékszögű síkban van, mely láng majdnem gömbölyű alakú s igen tökéletes fényt ad, mely nem lobog és csaknem az egész láng világít, mert csak egy kis olyan része van a nyílás közelében, mely nem világít. Az új égetőnél nincs szükség szabályo­zásra vagy szétosztóberendezésre vagy más effélére, hogy ezen eredményeket elérjük. A lángzó előállításánál minden művelet rendkívül egyszerű és megfelelő eszközök­kel igen nagy egyenletességgel, kényelme­sen és könnyen elvégezhető. Maga a lángzó homogén és egyetlen fémkupakból vagy hasonlóan formázott darabból állíttatik elő, mely rendes módon hulladék nélkül egy közönséges fémdarabból alakítható. A (4a., 5a.) ábrákban metszetben föltünte­tett részek külön készülhetnek és később egyesíthetők egymással, hogy egy teljes lángzót képezzenek. Előnyös azonban a lángzót egyetlen egy darabból készíteni. A találmány természetesen nemcsak gáz­lángzókra vonatkozik, hanem más lángzókra is alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gázlángzó, melynek nyílása végein ki­tágított rés alakjával bír. 2. Az 1. igényben jellemzett gázlángzó kiviteli alakja, melynél a rés kitágított részei a rés középső része fölött lévő síkban vannak. 3. Az 1. igényben jellemzett gázlángzó kiviteli alakja, melynél a rés kitágított részei ennek középső részéhez szög alatt vannak elrendezve. 4. Az 1. igényben jellemzett gázlángzó kiviteli alakja, melynél a lángzó felső része mélyítéssel van ellátva, mely az ellenkező oldalakon kitágított nyílások­kal bír, melyek egy összehúzott rés révén állnak egymással összeköttetésben. 5. Az 1. igényben jellemzett gázlángzó kiviteli alakja, melynél a lángzó kama­rától két csatorna indúl ki. melyek egy-

Next

/
Thumbnails
Contents