14145. lajstromszámú szabadalom • Berendezés füzeteken, és könyveken tartalmuk bármely részének gyors megtalálása czéljából

Megjelent 1899. évi április lió 4-én. MAGY. tó KIR. SZABADALMI jGm HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 14145. szám. XIII/b. OSZTÁLY. Berendezés füzeteken és könyveken, tartalmuk bármely részének gyors megtalálása czéljából. KÖNIG & C° C Z É G KÖLNB E N. A szabadalom bejelentésének napja 1898 november hó 8-ika. Jelen találmány füzeteknél és könyveknél alkalmazandó oly berendezésre vonatkozik. melynek segélyével azok tartalmának bármely tetszőleges részét gyorsan megtalálhatjuk 8 ezen berendezés lényegében véve abban áll, hogy az egyes lapok vagy lapcsoportok lépcsőszerüen vannak egymás fölött elrendezve, úgy hogy legalább is egy oldalon az egymás után következő lapoknak szélei az utánuk következő lapok szélein annyira túlnyúlnak, hogy elegendő teret nyújtsanak az illető lapon vagy lapokon lévő tartalom megjelölésére. Ily módon ezen megjelölésekből az első pillanatra meglátható, hogy mit tartalmaz az illető lap vagy lapcsoport s egyszersmind az előre nyúló szél segélyével egyenesen a kivánt helyen lehet a füzetet vagy könyvet fölnyitni. A lapoknak a leírt módon való elrendezése a legkülönbözőbb kiviteli formában létesíthető, melyek közül néhányat példa gyanánt a mellékelt rajzlap ábrái mutatnak be. Az 1. ábrán a találmány szerinti elrendezéssel bíró alaplapokból álló füzet középen kinyitva vau föltűntetve, úgy hogy a levelek egy része (a), másik része (al) táblára fekszik, miközben az utóbbi kissé fölhajtva yan gondolva. Az egymással szimetrikusan fekvő (b bl) levelek egy teljes ívet képeznek s ehhez hasonlóan fűzhető valamennyi ív a könyv vagy füzet sarkához, mely sarok az ábrákon mindenütt (1—2)-vel van jelölve, míg a tábláknak széleit az összes ábrákon (5—6) jelöli. A (b), illetve (bl) levelek a füzetnek hoszszanti irányában oly módon vannak egymással szemben elhelyezve, hogy úgy alul, mint fölül a levek szélei az előttük fekvő levélnek szélénél túlnyúlnak. Az 1. ábrában bemutatott fekvésben, midőn a fiizet épen középen van fölnyitva, alul az összes előrenyúló szélek láthatók s azért telt vonalakkal vaunak kihúzva, míg ellenben a fölül lévő előrenyúló levélszélek nem láthatók s azért pontozott vonalakkal vannak megjelölve. Az egyes oldalak tartalmát természetesen váltakozva kell az alsó és fölső előrenyúló lapszéleken megjelölnünk. A legtöbb esetben azonban czélszerübb egy levél mindkét oldalának tartalmát úgy alsó, mint fölső szélén megjelölni, mert ez azon előnyt nyújtja, hogy nemcsak elülről, hanem visszafelé való lapozás alkalmával is meg lehet találni az összes oldalakra vonatkozó megjelöléseket. Czélszerü továbbá az első lap közepére