14122. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfor- és kénmentes gyufák előállítására

Megjelent 1899. évi márczius lió 29-én. MAGY. gj KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 14122. szám. II/g. OSZTÁLY Eljárás foszfor- és kénmentes gyufák előállítására. FOG SÖRÉN LEMVIG MÉRNÖK ÉS KIBSCHNER AAGE GYÖRGY VEGYÉSZ KOPENHÁGÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 november 5-ike. Az eddig ismert eljárások foszfor és kénmentes gyufák előállítására abban állottak, hogy chlórsavas kálium, kén, kénantimon, üvegpor vagy kvarcz, ammonsók, mangánszuperoxid és más efféléknek kötőanyagokkal való keverékéből képezett hideg oldatokat alkalmaztak, melyekbe a fadarabkákat bemártották. A keverék ekkor a fadarabka fölűletére reátapad. Valamennyi, ezen öszszetételekkel. lettek légyen ezek bármilyenek, előállított gyufákat azután parafinnal vagy más, hasonló szénhydrogén vegyületekkel kellett itatni, miután azok, ezen szerek nélkül, jóllehet a gyújtás pillanatában tényleg meg is gyuladnának, rögtön ismét kialudnának, illetőleg tovább nem égnének. A jelen találmány tárgyát most már egy olyau eljárás képezi, melynél a gyufák gyártására a chlórsavas sók mindenféle hozzákeverés nélkül alkalmaztatnak. E czélra különféle chlórsavas sók alkalmasak, mint pl. chlórsavas nátron, chlórsavas káli stb., legjobbnak azonban a chlórsavas bárium mutatkozott. A gyufák jelen eljárás szerint a következő módon állíttatnak elő: A készen kifaragott fadarabkák, czellulozerudacskák, vagy hasonlók egy rázógép segélyével, a rendes módon egalizál tatnak és ezután tetszőleges számban egy nyalábbá egyesíttetnek, úgy hogy az egyes fadarabkák egymással érintkeznek, ellentétben a gyufagyárakban alkalmazott közönséges eljárással, melynél az egyes fadarabkák egymástól bizonyos távolságokban lesznek befogva. A fadarabkákat vagy csak egyik vagy mindkét végükkel ezután a chlorátnak forró, lehetőleg konczentrált oldatába bemártjuk. Ezen oldat közönséges nyomásviszonyok mellett, körülbelül 100—111° C. hőfokkal bír, a szerint, hogy milyen fokú a konczentrálás. Az eljárás zárt térben is végezhető nyomás alatt, vagy vakuumban, mikor is a hőfokok megfelelően variálnak. Ha a fadarabkákat a bemártás előtt száraz állapotban alkalmazzuk, könnyen beáll annak veszélye, hogy a chlórsavas só, illetőleg a chlórsavas sók oldata túlságos nagy mértékben szívódik föl. Képesek vagyunk azonban az ipregnáczió fokát egész pontosan megállapítani, ha a fadarabkákat a bemártás előtt megfelelő mennyiségű vízzel itatjuk. Ily módon hatalmunkban áll a főzés tartama és a bemártás foka által az inpregnálás kívánt fokát megállapítani. A megszárítás és e közben végbemenő kikristályosodás, valamint a fölűletre tapadt