14086. lajstromszámú szabadalom • Eljárás trágyapornak állati részekből való előállítására

Megjelent I Sí)í). évi márczius lió 20-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 14086. szám. X/ti. OSZTÁLY. Eljárás trágyapornak állati részekből való előállítására. CLARENBACH JENŐ MÉRNÖK BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 november hó 15-ike. A mindenféle állati részeknek ipari földolgozására eddig általánosan használt eljárás abban áll, hogy a nyersanyag hosszabb időn át nagyfeszültségű vízgőz behatásának lesz alávetve. A nyersanyag ezáltal jóval 100° on túl fölhevíttetik, miáltal a zsir kiolvad, a nyersanyagban foglalt önviz extraháltatik, a csont- és húsanyag pedig teljesen szétmállik. A zsir és az önvíz egy külön tartályba vezettetik, melyben a zsir leválasztatik. A visszamaradó önvíz a csontból és a húsból extrahált összes enyvanyagot tartalmazza, melyet vagy akként értékesíthetünk, hogy ezen enyvlé bepárlása által u. n. hordóenyvet állítunk elő, vagy akként, hogy a levet közvetlenül trágyázásra használjuk. Újabb időben azonban az enyv bepárolgása nem igen jövedelmező, mivel ezen gelatinképző sajátságát elvesztett enyv értékesítése igen bajos. Másrészt azonban az enyvlének trágyázásra való közvetlen fölhasználásával súlyoB hygieniai hátrányok járnak, mivel az enyvlé a rothadási baktériumoknak kitűnő tenyészanyagául szolgál, vagyis könnyen elbomlik és rendkívül kellemetlen bűzt fejleszt, Ezen okokból a két előbb leirt módszert elhagyva, az enyvlét a zsir leválasztása után az átgőzölt hús- és csontanyagba visszavezetik és avval keverik, hogy aztán ezen keveréket bepárlás által trágyaporrá dolgozzák föl. Ekként az enyvlében foglalt nagy nitrogéntartalom trágyázási czélokra értékesíttetik ugyan, csakhogy a rendkívül sok vizet tartalmazó hús-, csont és enyvléből álló keverék csak igen hosszú idő alatt veszti el víztartalmát, tehát aránylag igen sok tüzelő anyagra van szükségünk, a mi ezen eljárás gazdaságos voltát kérdésessé teszi. Ezen hátrányok elkerülését czélozza a jelen találmány tárgyát képező eljárás, mely azon megfigyelésen alapszik,hogy az enyvlét aránylag könnyen és kevés tüzelő anyaggal párolhatjuk be, ha az nincsen csont- és húsmasszával keverve, mig másrészt a csak kissé nedves, átgőzölt hús- és csontmasszát a szirupsürűségű enyvvel keverve, rendkívül gyorsan száríthatjuk. Ennek megfelelően a találmány tárgyát képező eljárás abban áll, hogy a nyersanyagot ismeretes módon nagyfeszültségű gőzzel kezeljük, úgy hogy az szétmállik, miközben a zsir és enyv extraháltatik. Az enyvlét ezután a zsir leválasztása után sűrűn folyó enyvvé pároljuk be, melyet a még gyöngén nedves csont- és húsmasszához újból bensőleg hozzákeverünk, mire aztán a keveréket addig szárítjuk, mig az őrölhetővé lesz. Ezen eljárásnak nagy előnye az eddigi eljárásokkal szemben éppen gazdaságos voltá-