14082. lajstromszámú szabadalom • Forgó eke
- 4 -melyet az (f) futókerekekkel ellátott (e) tengely hord. Az (e) tengely (g)-nél csuklóval hír és a lokomotív által vagy a (h) csavar közvetítésével. vagy az ekejármű kerekeinek a lokomotív mellső kerekeivel eszközölt összeköttetése közvetítésével mozgattatik. Az (e) tengely a (d) keretet a két (i) állítóesavar segélyével hordja, melyek az (e) tengelyen való fölfekvesi pontjaikon félgömbalakú fejekben végződnek, úgy hogy a (d) keret az (e) tengelyhez képest rézsútos állásba hozható. A (d) keretben a három párhuzamos (j) tengely van ágyazva, melyeknek hátsó végén a keret mögött az (a) szerszámkorongok vannak alkalmas agyakra rácsavarolva, még pedig úgy, hogy a csavarmenetek az (a) korongok forgásával ellenkező irányúak. A szerszámok akként vannak elrendezve, hogy egy részükkel egymást födik. A szerszámok közül kettő egyenlő irányban, egy pedig ellenkező irányban forgattatik, hogy ekként az egyensúly jobban f ön tartható legyen. A három (j) tengely az (1, m) kúpkerekek közvetítésével a (k) haránttengely által haj tátik, mely utóbbi viszont az (o p) kúpkerekek és a rézsútos (n) tengely közvetítésével mozgását a motortól nyeri. Az összes tengelyek a (d) kereten megerősítétt csapágyakban nyugszanak; a fd) keret a (j) tengelyek és a szerszámok egy egészet képeznek, mely a (k) hajtótengely körűi lendíthető. Ezen czélból az ekejármű fi két (q) lemez által van a lokomotivval összekötve, mely lemezek a lokomotivra vannak erősítve és másik végükön gyűrűs (r) csapágyakat hordanak, melyekben a (k) tengely forgatható, míg a (d) keretnek helyzete a talaj szintjéhez képest az (i) állító csavarok segélyével szabályozható és ez által a szerszámoknak a talajba való behatolási mélysége módosítható. A 6. és 7. ábrákban föltüntetett foganatosítási alak oly (d) vaskerettel bír, melyet a négy (f) kerék hord. mely kerekek közül a két mellső hajtókerék, a két hátsó kisebb vezetőkerék gyanánt szolgál. A (d) kereten három vízszintes (j) tengely van ágyazva, melyek úgy, mint az előbbi foganatosítási alaknál a hátul elrendezett (a) szerszámkorongokat hordják. Az (s) motor szintén a (d) keretre van szerelve; ezen a mellékelt rajzban gőzgép gyanánt vázolt motor szintén tetszőleges szerkezetű, esetleg petróleum- vagy elektromotor lehet és az ekejármü hajtókerekeit ugyanúgy működteti, mint ez úti lokomotivoknál szokásos, de egyszersmind hajtja a szerszámokat is. A szántás mélységét itt is (i) állítócsavarok segélyével szabályozhatjuk, a mi a (d) keretnek úgy önmagával párhuzamosan való megemelése és sülyesztése, valamint annak egy tengely körül való elbillentése által foganatosítható. Ezen ekerendszernél kötélvontatást is alkalmazhatunk (8. és 9. ábrák). Ezen esetben a járművön elrendezett (s) mótor által hajtott (t) kötéldob hat egy a fölszántandó telek végén lekötött (u) kötélre. A 8. és 9. ábrákban mótor gyanánt dinamogép vau jelezve, de itt is tetszőleges más mótor alkalmazható. Ha az eke egy új barázda megkezdése czéljából a szántóföld szélén van, akkor az (u) kötelet két vagy háromszor a (t) dob köré fektetjük, hogy annak esuszamlását megakadályozzuk, a mi után a mótor működésbe hozható. A (t) dob ekkor az (u) kötélnek elől fekvő részét fölgöngyölíti, míg a kötélnek a (t) dobról legöngyölödő része hátul ismét a földre hull. (w) vezetékgörgők gondoskodnak róla, hogy az (u) kötél a barázda irányával párhuzamosan és éppen azon vonalban feküdjék a talajra, melyen a legközelebbi barázda előállítandó, ha az eke a szántóföld végére érve, visszatérő útját megkezdi. A kötél horgonyát minden barázda végén vagy mechanikusan vagy kézi erővel a talajból ki kell húzni és egy barázda szélességével odébb vissza kell helyezni. Az ekejármü maga oly szerkezettel van ellátva, mely mindkét irányban való szántást tesz lehetővé, a nélkül, hogy két szerszámszedvényre, vagyis az előre- és visszaszállásnál külön szerszámokra volna szükségünk. Ezen czélból a járművön egymással szemben a