14028. lajstromszámú szabadalom • Trasznmisszió elem és eljárás annak előállítására
egymásra való csévélése következtében a kiilsö rétegek természetszerűen hosszabbak, mint a belsők. A külső rétegeknek eme meghosszabbodása a közönséges módon előállított és a végeken összekötött szíjaknál csak üzem közben következik be a hajlítások okozta nyújtás következtében, a mely erőveszteséggel és nagyobb mérvű rongálással jár. 4. A hajtószalagoknál a nyújtást eszközlö húzás a szalag egész keresztmetszetén majdnem tökéletesen egyenletesen oszlik el. miután a rétegeket folytonosan növekvő tengelynyomás mellett csévéljük egymásra. 5. A hajtózsinegeknél a hajlításból eredő nyomás ki van küszöbölve. Mivel a zsinórt körülvevő kauesukburkolat elég vastag arra. hogy az egész zsineget radiális irányban i ugalmassa tegye, ennek következtében a zsinórnak kerekeken vagy surlódó korongokon való mozgásához szükséges hajlításnál fölhasznált munka, mint visszanyert energia jut érvényre azon ponton, a hol a zsineg a kerékről vagy korongról lefut: ez lényeges előny minden olyan súrlódási erőátvitelnél, melyek kis átmérőjű kerekekkel vannak ellátva. C) A hajtózsineg különleges kiviteli alakja tetemes határok közt váltakozó erő átvitelére. Hogy a hajtózsineget súrlódási erő átvitelére akkor is előnnyel alkalmazhassuk, midőn az erő tetemes határok között változik. a hajtózsineget burkoló (b) kaucsrétegre egyenlő távolságokban (d) gömbalakú vastagodásokat alkalmazunk, melyek ellenállási képességük növelése czéljáhól még fémmel is burkolhatok. Ez utóbbi esetben ezen fémes védőburok. mint a 7., 8. és 9. ábrák mutatják, ozélszerűen két (h) és (hl) féldarabokból állíttatik össze, melyeket egymással alkalmas módon hozunk kapcsolatba. E kapcsolat az egyik félgömbnek megélesített széle és az (ul) bevágásba nyúló (u) orr (8. ábra) segélyével, vagy pedig az egyik félgömb kampóalakban kiesztergályozott szélének a másik félgömbbe esztergályozott horonyba való kapcsolódása segélyével (9. ábra) létesíthető, általában ezen félgömböknek összeköttetése hasonló eredménnyel számtalan más alkalmas módon is eszközölhető. Ezen félgömbalakú vastagodásokkal ellátott hajtózsinór korongra fektettetik (5. és ti. ábra), melyek megfelelő távolságokban (dl) mélyedésekkel bírnak, mely utóbbiakba a (d) gömbalakú vastagodások helyezkednek. Ha most üzem közben az átviendő erő egy bizonyos határt túllép, a feszültség, mellyel a zsineg a hajtókerekekre van fektetve, többé nem lesz elegendő a megnagyobbított erő átvitelére. A közönségesen használt hajtúzsinegeknél akkor csúszás áll elő. A találmány beli hajtózsinegeknél azonban ez esetben a (d) gömbalakú vastagodás a (dl) mélyedésből kilépni törekszik, minek következtében a zsineg feszültségében emelkedés áll be: a feszültség tehát állandóan maga-magát önműködően szabályozza és mindenkor a változó átviendő erőhöz alkalmazkodik. A (d) vastagodások közt fekvő sima részei a zsinegnek közönséges módon súrlódási hajtózsineg gyanánt, szerepelnek. Szabadalmi igények. 1. Egy hajtózsineg vagy hajtószíj előállítására szolgáló eljárás, az által jellemezve, hogy egy hosszú (a) fonal, vagy egy hosszú (r) szalag egymás fölött fekvő több rétegben egy végnélküli fonal, illetőleg szalagnyalábbá csévéltetik. azon czélból. hogy üzem közben ezen zsineg, illetőleg szíj keresztmetszetének minden egyes pontján lehetőleg egyenlő feszültség uralkodhassék. 2. Transzmisszió-elem. az által jellemezve. hogy egy hosszú (a) fonal a leírt módon egy nyalábbá csévéltetik. mely nyaláb megfelelő közökben (c) keresztszálak által tartatik össze és kaucsukkal vonható be. mely utóbbi ez esetben vulkanizálás segélyével nyer megerősítést. H. Transzmisszió-elem, az által jellemezve, hogy egy hosszú szalag vagy (r) szövetdarab egymásra fekvő rétegekben a leírt módon egy végnélküli szíjjá csévéltetik, mely rétegek egymással vékony rétegekben, utólag vulkanizálandó kanosuk segélyével köttetne' össze.
