14017. lajstromszámú szabadalom • Újítások hydraulikus áttevéssel bíró nyomás alatt álló folyadékkal hajtott munkagépeken

— 3 — víz kiszorítja, a levegő az (s) vezetéken fölemelkedik és elszáll. Ha a munkateret megtöltöttük, az (S) csapot újból átállítjuk és az (R) tartályt kapcsoljuk a vezetékkel. Ekkor a szabályszerű üzem megkezdődhetik. Ha már most az (Y) dugattyúhoz gőzt vezetünk, az (Y) dugattyú fölemelkedik és az (X) dugattyú a (V U A) munkatérben egy nyomást létesít. Ennek következtében a légmentesítő szelep, míg az az alsó fészkéről a fölső fészkére nyomatik, kinyílik és a munkatérben levő, a (V) henger fölső részén összegyüt levegő elszáll. Minthogy a szelep a munkatér fölső részén van alkalmazva és minthogy a munkafolyadékban levő levegő is itt gyülekezik össze és minthogy a szelej) minden nyomásváltozásnál az egyik fészektől a másikig elmozdul, a nyomófolyadék alapos és pontos légmentesítése mindig biztosítva van. A (V) hengerből a nyomás az (U) vezetéken az (A) henger felé terjed, a (B) munkadugattyút és a (C) szerszámtartót lefelé nyomja, ezenközben a munkadarab a (D) szerszámnak megfelelő módon megmunkáltatik. A (B) dugattyúval a (H) dugattyú is letelé mozog. Ennek megtörténtével a (Zl) vezérművet átváltjuk és az (Y) dugatytyút ismét lefelé mozgatjuk, minek következtében a (V) hengerben uralkodó nyomás megszűnik és a légmentesitő szelep a fölső fészkéről az alsóra fekszik. Egyúttal a (B) dugattyút és a (C) szerszámtartót a nyomás alatt álló visszahúzó (H) dugattyú újból fölfelé mozgatja és a folyadék az (A) hengerből a (V) hengerbe megy vissza. Ha a munkaszakasz alatt a nagy nyomás következtében a folyadék egy része a hiányosan tömített helyeken elszáll, a (B ós X) dugattyú között vákuum keletkezik. Ekkor a (Q) szívószelep kinyílik és az (R) tartályból folyadék áramlik be. Fontos, hogy a beszivatás csak akkor kezdődjék meg, ha a (B) dugattyú ismét a legfölső és az (X) dugattyú a legalsó helyzetbe jutott. Ha ugyanis az (X) dugattyú lasabban mozog visszafelé, mint amily gyorsan kellene visszafelé mozognia, hogy mozgása a (B) dugattyú visszafelé való mozgásával arányos legyen, a munkatérben egy kis nyomás lép föl, mely a (Q) szelep kinyílását meggátolja. Ha ellenben az (X) dugattyú gyorsabban mozog lefelé, a (V) hengerben vákuum keletkezik, minthogy a folyadék a szűk (U) csövön nem mehet elég gyorsan át. Az elveszelt folyadéknak megfelelő vákuum az (A) munkahengerben rendszerint csak akkor létesül, ha a (B) dugattyú a legfölső helyzetben van, tehát mikor a (H) dugattyú nyomást már nem létesít. A beszívató szelep ezen új alkalmazási módja következtében az új gép az eddigi hasonló gépeknél jóval kedvezőbben működik, azonkívül a löketek száma és az üzem megbízhatósága is nagyobbodik. Magától érthető, hogy a nyomást létesítő és átvivő szerkezet (Z X Y Yr

) az üzem megzavarása vagy más hátrány előidézése nélkül a munkagéptől tetszőleges távolságban állítható föl. A leírt gép részletei sokféleképen módosíthatók. Lényeges csak a szívószelep elrendezése, továbbá a légmentesítő szelep alkalmazása és berendezése. A (C) szerszámtartó és (B) dugattyú viszszahúzására ellensúly vagy gőz, sűrített levegő, nyomás alatt álló víz stb. által működtetett dugattyú használható. Czélszerű, ha úgy, mint azt a rajzon ábrázoltuk, a (H) dugattyút állandóan hydraulikus nyomás alatt tartjuk, pl. egy akkumulátor vezetékébe iktatjuk. Ennek következtében a berendezés egyszerűsíthető és a löketek száma még inkább nagyobbítható. Ezek az előnyök anynyira fontosak, hogy ama körülmény, hogy a (B) dugattyú lenyomásánál a (H) dugatytyúra ható nyomást is le kell győzni, számba sem jöhet. A találmánynál a beszívató szelepnek és n visszahúzó dugattyúnak kombinálása egyik lényeges jellemző vonást képezi. Egy visszahúzó dugattyú helyett a gép nagyságának megfelelően két vagy több ily dugattyút is lehet alkalmazni, ép úgy több (A) munkahenger és (B) munkadugattyú is használható. A beszívató szelepnek egy készüléke lehet, melynek segélyével a nyomást szabályozhatjuk. Lehet több ily beszívató szele-