14001. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyenes és hullámvonal alakú rudakból összehegesztett lemezek sajtolására

Meg-jelent 18!M). évi márczius hó 14 én. MAGY. KIR SZABADALMI jgSs HIVATAL SZABADALMI LÉTRÁS 14001. szám XV I/O. OSZTÁLY. Eljárás egyenes és hullámvonal alakú rudakból összeheggesztett lemezek sajtolására LOVAG BERKS RÓBERT CS. ÉS KIR. KAMARÁS, GYÁROS ÉS RENGER GYULA FÖLÜGYELŐ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 augusztus hó 24-ike. -leien találmány tárgya egy eljárás, mely lyel hevített ólomból oly lemezek sajtolhatok, melyek egyenes és hullámvonalalakú rudakból állanak és ezen rudak az érintkezőpontokon össze vannak hegesztve, úgy hogy egy összefüggő lemezt képeznek. Az eljárás abban áll, hogy az olvadási pontjához közel fölhevített ólmot egy lyukak sorozatával ellátott sajtómintán akképen sajtoljuk keresztül, hogy a sajtolt ólomrudak egy része nagyobb sebességgel lép ki a sajtómintából mint a többi rudak, mely utóbbiak egy ismert szerkezetű feszítő-készülék által fölfelé húzva, egyenes irányban futnak, míg az előbbiek még meleg és lágy állapotban az egyenes rudakhoz hozzáhegednek és nagyobb sebességüknél fogva kényszerítve vannak két szomszédos egyenes rúd között hullámvonal alakban elhelyezkedni. Hogy egy és ugyanazon sajtómintából különböző kilépési sebességet nyerjünk, a sajtóminta nyílásai akképen vannak berendezve, hogy a hullámvonalalakú rudak nyílásai az anyagnak csekélyebb ellenállást képeznek, mint az egyenes rudak nyílásai A sajtóminta nyilasai által az anyagnak kifejtett ellenállások különfélesége a nyílás falak különböző alakítása, vagy a kifolyónyilasok különböző keresztmetszete, vagy végre ezen két tényező egyesítése által érhető el. A mellékelt rajzon az I. és 2. ábrák a sajtómintát metszetben és a sajtolt lemez egy részét két különböző sűrűséggel ábrázolják; a 3. ábra a lemez egy kiviteli alakja erősen tagozott fölűlettel elektróda lemezekszámára ; a 4. ábra a 3. ábra IV—IV metszete, mig az 5. ábra a 3. ábrabeli lemez számára való sajtóminta nyilasainak fölülnézetét ábrázolja ; A sajtórainta (a) nyilasainak (1. és 2. ábra) falai párhuzamosak, miért is ezek az anyagnak nagyobb ellenállást fejtenek ki, mint a (b) nyílások, melyek lefelé ki vannak bővítve. A sajtóminta nyílásainak ellenállása azonban más módon is, pl. állítható tolattyúk által, a nyílások oldalfalainak érdessége vagy simasága által, a nyílásoknak toldalékokkal való szűkítése stb. által változtatható. Minél nagyobi) ezen ellenállások különbsége annál nagyobb a rudak sebességének különbsége és annál sűrűbben fognak a (b'j rudak hullámvonalai elhelyezkedni, úgy hogy a lemez sűrűsége, mint az 1. és 2.