13993. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus vezénymű szivattyúszelepek számára

heti. melynek nyomása a szívó nyomásig csökken, a mi a nyomó-szelep zárását és a szívó-szelep nyitását elősegíti. Ha pedig a (p3) szivattyúdugattyú fölső végállásához közeledik, akkor a (C3) tolattyú (B3) vezény­henger és a (h3) nyomó kamra között léte­sít összeköttetést, úgy, hogy a hydraulikus nyomás a szívó-szelepet zárni és a nyomó szelepet nyitni iparkodik; ha a dugattyú ismét lefelé kezd járni, a szívó szelep zárva és a nyomó szelep nyitva van. A (g3) és (g4) szeleprudaknak a (B3) vezényhengerben való tömítetlen elrendezése folytán vesztes­ség csak akkor következhetik be, a midőn a szivattyúszelepek egyike záró mozgásban van, mivel különben a (B3) vezényhenger­ben és a szivattyúhengerben egyenlő nyo­más uralkodik. A hatásfoknak ezen tömítet­lenség folytán bekövetkező csökkenése azom­ban kisebb, mint azon hatáscsökkenés, mely a közönséges szivattyúknál a későn záródó szelepek okozta visszaáramlás által elő­idéztetik. A 20. ábra oly elrendezést láttat, mely­nél egy négy szeleppel ellátott kettős hatású szivattyú csak egyetlen (C3) forgó tolattyú­val van fölszerelve és melyből egyszersmind kitűnik, miképen lehet a forgó tolattyút. oly esetben, ha a szivattyúnak nincsenek forgó részei, a szivattyúmozgás által működ­tetni. Az (F3) és (E3) csatornák ismét a nyomó víznek be- illetve elvezetésére szol­gálnak és a második szeleppár számára még a negyedik (D4) csatorna van elrendezve. A szivattyú működése ugyanolyan mint az imént leírt példában. Az (n3) emeltyű a szivattyúnak dugattyú-rúdja által ide-oda lendített (d.3) emeltyű segélyével mozgat­tatik, mely az (e3) csúsztató tömbbel csuk­lós összeköttetésben áll. Ezen csúsztató tömb az (n3) emeltyűvel összekötött (r3) rúdon két (b3) és ( b4) ütköző között eltol­hatóan van elrendezve. Ezen elrendezés következtében az (n3) emeltyű, a (d3 e) emeltyűnek folytonos lengése daczára is löketszünettel leng. Végül még ki akarjuk emelni, hogy ezen találmány természetesen nem szorítkozik egyedül azon esetre, midőn a szivattyú­szelepek mozgási iránya, mint a föltűntetett foganatosítási példákban, a szelepnyíláson átmenő vízsugárnak irányával összeesik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hydraulikus vezénymű szivattyúszelepek számára, melynél a nyomásváltozás a (12—19—36 108 és 119 B3) vezény­hengerben (1—9., 10. és 11., 12—15.. 16-20. ábrák) az által idéztetik elő, hogy ez egy mozgatott rész által működ­tetett (V) és (V'),'(W), (C3), (121), (142 és 143) vezényközeg által (1—9 , 10. és 11., 17. és 18. 19., 20., 12 —14.. 15 10. ábrák) fölváltva egy nagyobb nyomású térrel, pl. a szivattyúnak nyomó vezeté­kével és egy kisebb nyomású térrel, pl. a szivattyúnak szívó vezetékével hoza­tik összeköttetésbe. 2. Az 1. alatt igényelt vezényműuek egy foganatosítási alakja, melynél egyetlen­egy (V) és (V'), (C3) tolattyú (1 — 9., 20. ábrák) egy kettős hatású szivattyúnak úgy mindkét szívó szelepét, mint ennek két nyomószelepét is működteti, a mennyi­ben vagy mindegyik nyomó-szelepnek vezényhengere, pl. a (6) és (7) csator­nákon át, (6 9. ábrák) a túlsó henger végén lévő szívó-szelepnek vezényhenge­rével nyílt összeköttetésben áll, vagy a nyomó folyadék be- és elvezetésére ugyanazon hengervégnek szívó és nyomó szelepe számára egyetlenegy (D3) csa­torna van elrendezve (20. ábra). 3. Az t. alatt igényelt vezényműuek egy foganatosítási alakja, melynél ugyan­azon hengervégnek szívó és nyomó-sze­lepe egyetlenegy (B3) vezényhengerrel (17—20. ábrák) bír, melybe az (A3) szívó-szelepnek (g3) szeleprúdja, vala­mint az (A4) nyomó szelepnek (g4) sze­leprúdja is merűlő-dugattyú gyanánt hatol be, a hol is a két szelep fészek­fölűlete akként van elrendezve, hogy a merülő dugattyúk befelé járása által a vezényhengerben bekövetkező kis nyo­másnál az egyik szelep záratik és a

Next

/
Thumbnails
Contents