13993. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus vezénymű szivattyúszelepek számára

(V') vezényszelepe a (g) vezénymű közvetítésével az előresiető szivattyú által elforgattatok, úgy hogy a (t) tolattyú a 8. ábrában föltűntetett állásba jut. melynél a hydraulikus nyomás a késleltetett oldalon a (25) és (26) csöveken keresztül az (n') nyomószelepnek, illetve (o') szívószelepnek (15), illetve (16) vezényhengereibe vezettetik, úgy hogy ezen szelepek lassan, de biztosan és épen akkor záratnak, a mikor a késleltetett szivattyúnak dugattyúi jobboldali löketüket befejezik. Eközben a dugattyúk a szivattyú előresiető oldalán baloldali löketüket folytatják és ez által a szivattyú késleltetett oldalán lévő (h) gőztolattyúk a (g) vezénymű közvetítésével elállíttatnak, úgy hogy erre a késleltetett dugattyúk jobbról balra vagyis az előresiető dugattyúkkal egyenlő irányban mozognak, a mikor is az (m') nyomószelepnek, illetve a (p') szívószelepnek (24) és (27) vezényhengerei a (28) csővel közlekedésbe jutnak (8. ábra) és a szelepeknek a vízsugár által való megemelését többé nem akadályozzák. A szelepek zárásához szükséges időt megmegfelelő méretezés, pl. a csöveknek és hengereknek alkalmas keresztmetszete által a helyes mértékre hozhatjuk. Előnyös azonban a csővezetékekben még (9) fojtószelepeket is elrendezni, hogy ezek segélyével a víz átömlését és ez által a vezényhengerekben uralkodó nyomást is szabályozhassuk. A helyett, hogy a nyomó- és szívószelepeket közvetlenül tennők ki a hydraulikus nyomásnak, lehet az elrendezést akként is foganatosítani, hogy a hydraulikus nyomással külön segédszelepeket működtetünk, melyek a vízhengerek nyomó- és szívókamráiban vagyis a főszelepek és a vezetékek vagy a tulajdonképeni henger ós a főszelepek között rendezhetők el. Ezen elrendezésnek egy foganatosítási alakja a 10. és 11. ábrákban hosszmetszetben, illetve fölülnézetben van bemutatva. A berendezés itt olyan, hogy a hydraulikus nyomás a szivattyúnak csak nyomó oldalán a szelepek zárására alkalmaztatik és hogy az ekként zárandó segédszelepek a nyomószelepek és a nyomóvezeték között vannak elrendezve. A szivattyú egyszerű expanziós ikerszivattyú gyanánt van foganatosítva, főalkatrészei pedig ugyanoly betűkkel vannak leírva, mint az előbb leírt foganatosítási példánál. Mindegyik gőzhengernek egyenes irányban mozgatott (k) tolattyúja a (g) vezénymű közvetítésével az (50) hajtórúd által a túlsó oldal felől működtetik. A gőzhengerek itt is külön (x) bebocsátó és (y) kibocsátó csatornákkal vannak ellátva, melyek közül az utóbbiak belül fekszenek, úgy hogy ezek az (8) dugattyú által, ha ez löketének vége felé ért, elzáratnak, mire a kompresszió megkezdődik. Az (x) bebocsátó csatornákban (1) zárószelepek vannak elrendezve, melyeknek (100) emeltyűkarjai (11. ábra) a (101) emeltyűvel kapcsolódnak, mely a (102) hajtórúd közvetítésével a (g) vezényrúd által működtetik. A vezényelt (u) segédszelep kettős korongszelep alakjában van foganatosítva és a (36) vezényhengerben elrendezett (37) dugattyú által hozatik mozgásba, melynek (38) rúdja az (u) szeleppel össze van kötve. A segédszelep két szélső állásában a két (39) nyílások egyikét mindig elzárja, melyeken át a (dl) szivattyúdugattyú előtt és mögött elrendezett két nyomókamra a nyomóvezetékkel közlekedik. A (36) vezényhenger közvetlenül a vezényszeleppel van összekötve, mely a jelen esetben a hengeres (v) szelepházból áll. mely utóbbiban az ide-oda forgatható (w) forgó tolattyú van elrendezve és melyhez ezenkívül a (40) cső vezetékkel és a vezényhenger végeibe torkoló két összekötő csatornával ellátott kifúvó csatorna, valamint a nyomó vezetékből kiinduló (39) tápvezeték csatlakozik. A (w) tolattyúk emeltyűkarok és (41) hajtórudak közvetítésével a vezényműnek (42) emeltyűivel vannak összekötve. A föltüntetett elrendezésnél a (w) tolattyúk mindig a szivattyúnak másik oldala felől mozgattatnak, de azért lehetne a vezényszelepet, ép úgy, mint az előző foganatosítási alaknál, a saját szivattyúja által is működtetni. Könnyen belátható, hogy a 10. és 11. ábrákban bemutatott elrendezésnél a működés