13943. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép keramiai köveknek opálizált üvegből való előállítására

Megjelent I )S9í>. évi márczius lió 4-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18943. szAI.II XVII'f. OSZTÁLY. Eljárás és gép kerámiai köveknek opalizált üvegből való előállítására. GARCHEY LAJOS ANTAL GYÁROS PÁRISBAN. Pótszabadalom az 5821. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1898 szeptember hó 20-ika Jelen pótszabadalom tárgyát több javítás képezi, melyekkel 5821. szánni törzsszabadalmamban védett eljárásomat tökéletesítettem. Ismeretes, hogy ha üveget bizonyos időn át olvadási pontjánál valamivel alacsonyabb és az üveg meglágyulási hőfokával határos hőmérsékletnek teszsziik ki, az üvegből apró tűk válnak ki, vagyis az opalizálódik, úgy hogy a porczellánhoz válik hasonlóvá, átlátszóságát teljesen elveszti és gyémánttal többé nem metszhető. Ezen jelenség gyakorlati fölhasználását már többen kísértették meg, így az elsők közt a híres fízikus Réaumur. Az eddigi eljárásoknál a kész üvegtárgyat azáltal opalizálták. hogy azt gypsz- vagy agyagmintában erősen hevítették, mely eljárás azonban igen költséges volt és sok hasznavehetetlen árút szolgáltatott, úgy hogy ipari alkalmazása hasznavehetetlennek bizonyúlt. A jelen találmány szerint, mely építésre, kövezésre és éptiletdiszítésre használható kövek, négszögű lapok és más ily sajtolt tárgyak előállítását czélozza, az eddigi kísérletekkel ellentétben a műveletek sorrendje meg van fordítva, vagyis előbb opalizáljuk a nyers anyagot és csak aztán formáljuk vagy sajtoljuk azt. a mi az eddigi eljárásokkal szemben két főelőnyt nyújt. 1. Az apró részekre osztott üveg sokkal gyorsabban opalizálódik, mint az egészében hagyott üvegtömeg, a mi természetes is, mivel az opalizálás sokkal gyorsabban következik be, ha az egyes üvegrészecskéket egymástól elkülönítve hevítjük, mint ha azok ősszeíiiggő tömeget képeznek. 2. A kész tárgyak opalizálás közben az üveg meglágyulása folytán deformálódnak, a mi eljárásomnál, melynél a már opalizált port formálom, nem következhetik be. Az alkalmazandó nyers anyagok mindig az előállítandó tárgyak minősége és azok rendeltetése szerint választandók. így fölhasználhatók az elrontott üvegárúk, a különböző üvegcserepek stb., melyeket esetleg az üvegolvasztó kemenczéknek üveghabjával, a kohósalakkal, agyaggal vagy más üvegesedő anyagokkal keverünk. Mindezen anyagokat őrlő gépeken vagy más alkalmas eszközökkel finom lisztté őröljük, mire ezt vagy szitáljuk vagy különböző nagyságú egyéb anyagszemekkel keverjük, a szerint, a mint teljesen egyenletes vagy pedig gránit- vagy kagylós törésű fölületet akarunk előállítani. Ha agyagot vagy más nehezebben olvadó anyagot használunk, akkor az anyagszemeket valamely szirupszerű folyadékkal, pl. vízüveggel vagy gummival ragasztjuk egy-