13915. lajstromszámú szabadalom • Sokszorosan hosszabbított füstvezetéssel és kettős vízzsákkal ellátott rövid pipa

- 2 — bír. Két végéhez a (30 és . 31) ruggyantalemezeket helyezzük el tömítés ezéljából, melyek a füst átboesátása ezéljából megfelelő nyílásokkal bírnak. A (31) ruggyantalemez és a (3) szopóka közé még egy áthajtott szélű (32) lemezecskét iktatunk, mely a 23. és 21-. ábrákban van föltűntetve. Az (5) bádoghüvely még (0) csőtoldattal, a melybe (3) szopóka és egy meghosszabbodással. melybe a pipa (4) nyaka lesz bedugva, van ellátva. A füst a baloldali lemezben (7 8 9 10 11) úton halad, ezután baloldalt a középső lemezbe jut, a hol (12 13 14 15 16) úton és a másik oldalon a (17 18 19 20 21) úton halad, ezután a jobboldali bordás lemezben a (22 23 24 25) huzamokon a (32) lemezen és a (6) csőtoldaton át a szopókába és a szájba beszívatik. A nyál és a cső nedvessége (34)-en át lefolyik és 35 furat és (36) nyíláson át az alsó, külső (29) vízzsákba jut. A két egymásba dugott (28 és 29) vízzsák könnyen kivehető és szétszedhető és kiürítés után ismét visszatehetjük. Éppen ily könnyen szedhető szét a bordás lemezből összeállított pipaszár, mely kitisztítva ismét összeállítható. A hosszirányban futó bordák még egymásba dugott csöveken is alkalmazhatók (lásd 12—14. ábrákat), a mely esetben a füstvezeték az előbbihez egész hasonló módon rendezhető el. A bordáknak azonban a füstcső irányával nem kell párhuzamosoknak lenniök. hanem lehetnek csavarvonalalakúak vagy barmi másként alakítva. Lehetnek' a füstcsőre merőlegesek is. a mely esetben a bordás lemezek párosan (jobb és balvezetés) és a füstcső irányára merőlegesen lesznek az (5), illetve a (48) hüvelybe dugva. A füst (37)-nél lép be, a (37 38 39 40 41) útat követi és ezután a legközelebbi 17. és 18. ábra szerinti bordás lemezbe jut (41)-nél és n (41 42 43 44 1-5) úton halad és ezután még néhány ilyen bordás lemezpárba jut, hasonló módon egészen a szopókához. Körkeresztmetszetü bordatest pároknál (lásd 19—22. ábrákat) a füst (46)-nál jön a vezetékbe, a tengelyre merőleges irányban halad a (46 47) úton át, (49)-nél a legközelebbi (lásd 22. ábrát) bordás testbe jut és a nyíl irányában haladva, (50)-nél ismét a 20. ábra szerinti bordás testpárba jut és így tovább, míg a szopóka fúrásán át kiáramlik. A bordás testek vagy csövek legalkalmasabban alumíniumból vagy nikkelből készülnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egy pipa, melynek rövid, az (5), illetve (48) hüvellyel burkolt és (30 31) ruggyanta vagy hasonló anyagú lemezek által tömített szára, a szár hosszánál sokszorta hosszabb fiistvezetékkel bír, mely bordás lemezekből vagy bordás csövekből áll és tisztítás ezéljából könynyen szétszedhető és ismét összeállítható. 2. Az 1. igénypontban jellemzett pipánál egy kettős (28 29) vízzsák, mely a csővezetékből és a szopókából eredő nedvesség számára szolgáló alsó és külső (29) részből és a dohány nedvesség fölvételére szolgáló belső és fölső (28) részből áll. (I rajzlap melléklettel.) tAl.Lftt. ':ti«itV!tNY I ÁKHA5Á.. NYOMPÁrfA PUDAPfcSTt-N