13913. lajstromszámú szabadalom • Kerékkoszorú

Megjelent, 1899. évi február lió 27-én. níAGY. ggg KII\. SZABADALMI jBET HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 1891B. szám. XX/c. OSZTÁLY Kerékkoszorú. WELCH KÁROLY KINGSTON MÉRNÖK PABK-HOUSLBAN (ANGLIA). A szabadalom bejelentésének napja 1898 augusztus hó 24-ike. Jelen találmány tárgyát fémből készült kerékkoszorú képezi, pneumatikus kerékabroncsok számára. Az eddigi kerékkoszorúknál a koszorú széleinek be. ill. összehajtása által körkeresztmetszetű csőszegélyeket készítettek, melyek nemcsak hogy a kerékabroncsot merevítik, hanem a koszorúra fölhúzott abroncsoknak támfalul is szolgálnak. •leien találmány értelmében ezen szegélveket nem körkeresztmetszettel, hanem elliptikus vagy majdnem elliptikus keresztmetszettel készítjük, mi által a kerékkoszorú külső szélessége csökkentetik anélkül, hogy annak belső szélessége szintén megszoríttatnék. az egész koszorú pedig könnyebb és tetszetősebb lesz és az abroncs szegélyének és oldalainak befogadására alkalmasabb fölűletet nyújt. Jelen találmány tárgya a mellékelt rajzban néhány foganatosífási alakjában van bemutatva. Az I. ábra az eddig használt körkeresztmetszetű szegéllyel ellátott kerékkoszorú egy részének keresztmetszete. A 2. ábra annak perspektivikus nézete. A 3. és 5., ill. a 4. és H. ábrák a jelen találmány szerint készült kerékkoszorúk keresztmetszetei. ill. perspektivikus nézetei. Az ábrákon (A) a kerékkoszorút és (B) a csőszegélyt jelöli. A 3. és 4. ábrákban bemutatott (A) kerékkoszorút két oldalt az elliptikus (B) szegélyek határolják, melyeknek (x) főtengelye az (y) függélyeshez képest kifelé hajlanak. A csőszegélynek belső (vagyis az abroncsot tartó) (b) fala a legmélyebben fekvő és az abroncsnak szegélyét befogadó (bl) részétől a legmagasabban fekvő (b2) része felé az abroncs oldalának befogadására oly alakban van hajlítva, hogy az abroncs teljesen rögzíttetik még akkor is. ha az pl. a kerék forgása közben a talajhoz közeli helyzetbe jutva, a föllépő oldalas deformácziók által kifelé nyomatik. A csőszegélynek külső (b3) fala a kerékkoszorúnak az (y) vonal által jelzett középsíkjától nem hajlik ki jobban, mint a (1>2) rész, úgy hogy a kerékkoszorú épen csak olyan széles lesz, hogy a kellő szilárdsággal bírjo belső szélessége pedig a minimális kü lesség mellett maximális lesz. Az 5. és (i. ábrákban bemutatott fo tosítási alaknál a (B) csőszegélynek fö (b) fala a külső (b3) fallal már nem , metrikus, hanem eltérő hajlással bír, ú hogy a csőszegély (1)2) része a 3. és 4. á | rákban bemutatott (b2) résznél szélesebbé