13908. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet a közlekedés közvetítésére egy helytálló és egy mozgatott hágcsó között

Megjeleni. I <sí>í>. évi február hó 'áT-éu. MAGY. íÉar KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18908. szára. V/f. OSZTÁLY. Szerkezet a közlekedés közvetítésére egy helytálló és egy mozgatott hágcsó között. D" VIKTOR ALWIN BÖLCSÉSZETTUDOR W1ESBADENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 junius hó 13-ika. A jelen találmány tárgya a személyközlekedésnek mechanikus közvetítését teszi lehetővé egyrészt valamely helytálló (pl. állomási) hágcsó ós másrészt egy pl. egy vonaton vagy más járművön elrendezett, az előbbi mellett megállás nélkül tovamozgó hágcsó között, a nélkül, hogy a be-, illetve kiszálló személyeknek mást kellene tenniük, minthogy ha egy ugyanazon magasságban, közvetlen szomszédságban és relatív nyugalomban lévő álló- vagy ülőhelyhez mennének, mely mechanikusan egyenletes sebességváltozással az egyik hágcsótól a másikhoz raozgattatik és viszont. A jelen találmány tárgyát képező szerkezet a cykloidikus mozgásnak kinematikai törvényén alapszik. Valamely gördülő korongnak minden egyes pontja tudvalevőleg cykloist ír le. Ha a korong-— a mint ezt eleve föltételeztük - kör alakjával bír és ha a pálya egy a korongot kívülről érintő kör (melynek sugara egyik határértékében végtelen hosszú, tehát a kör egyenes is lehet), akkor a korong kerületének öszszes pontjai kongruens cyklois-iveket, pericykloidokat fognak leírni. Ha a pálya különböző sugarú körívekből vagy más természetű görbékből van összetéve, akkor komplikáltabb vagy magasabb rendű cvkloisok fognak keletkezni. Valahányszor egy, a cykloispályát leíró pont a korong és pálya érintési pontjával összeesik, a cyklois lefolyásában fordulat áll be. melynél a pont sebessége egyenlő zéróval. Az egyik fordulóponttól a második fordulópontig — a mi a korong teljes kerületének felel meg — a cykloispályát leírópontnak sebessége folytonosan változik, a mennyiben az a pálya első felében fokozatosan a korong középpontjának kettős haladósebességeig növekszik. hogy azután a pályának második telében fokozatosan zéróra csökkenjen. A gördülőkorong kerületi pontjai által leírt összes cvkloisoknak érintő görbéje a legnagyobb sebességgel bíró cykloispontokat foglalja magában. Ha a gördülés pályája kör, akkor ezen érintő görbe ehhez konczentrikus kör; ha a gördülés pályája egyenes vonal, akkor az érintő görbe ehhez párhuzamos egyenes lesz. Ezen két legegyszerűbb eset, melyek közül különben a második az elsőnek csak specziális esete, és így abban benfoglaltátik, czélunk foganatosítására itt' legalkalmasabb. A körívalakú helytálló hágcsónak (A) széle (I. ábra) képezi a gördülés pályáját. A kerek (B) korong kerülete a gördülő görbe. A mozgó (C) hágcsónak széle az