13904. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek, metalloidok és ötvözetek előállítására és ezeknek vagy más testeknek hevítésére vagy olvasztására

Megjelent 1 -SÍM), évi február lió 28-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 13904. szám. XVI/c. OSZTÁLY. Eljárás fémek, metalloidok és ötvözetek előállítására és ezeknek vagy más testeknek hevítésére vagy olvasztására. MAEMECKE GYULA KERESKEDŐ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 julius hó 25-ike. A jelen találmány tárgyát tevő eljárás különféle kiviteli és alkalmazási alakjaiban az alumínium, magnézium vagy ezek karbidjai égési melegének fölhasználásában áll, midőn ezek kötött oxygénnel, kénnel vagy halogénnel reakczióba lépnek. Ha alumíniumot, magnéziumot vagy karbidot később leírandó módon oxydokkal. szulfidekkel,halogénidekkel vagy sókkal reakczióba hozunk, akkor az alumínium, magnézium vagy karbid az oxygénnel, a kénnel, a halogénnel vagy a sók savgyökének alkatrészeivel megfelelő aluminiumvegyiiletekké egyesül, mikor is tetemes melegmennyiség szabadul föl. A reakcziónál egyidejűleg szabaddá válik az a test. mely előbb az oxygénnel stb. volt egyesülve és a körülményekhez képest fémregulus vagy más efféle alakjában leválik. Ez a reakczió technikailag két irányban a következőképen értékesíthető. A létesített hőfokemelkedést vagy a tömegbe ágyazott fém vagy más tárgyak hevítésére használhatjuk, vagy pedig magában a tömegben az alumínium által leválasztott fémek, metalloidok vagy ötvözetek hevítésére és megolvasztására is szolgálhat. A következőkben néhány példán megmagyarázzuk a különböző alkalmazási módokat : Így pl. alumínium- és manganoxyd keveréke, alkalmas módon reakczióba hozva, két rétegből álló ömlesztéket ad, melyek közül az alsó réteg megolvadt, tiszta fém mangánból, míg a fölső olvadt aluminiumoxydból. azaz mesterséges korundból áll. Ezen reakcziónál pl. azt a melegfölösleget, mely a megolvadt salakban jelen van, az által használhatjuk föl, hogy a salakot a folyós fémről lecsapoljuk vagy leöntjük és a melegítendő tárgyakra folyasztjuk. Ha az alumíniumból és magánoxydból álló poralakú keverékhez még fémeket adunk, akkor a reakcziónál föllépő fölös meleget arra használjuk, hogy ezen fémet megolvasszuk és a leváló mangánnal ötvözzük. Ilyen módon pl. a legnagyobb könnyűséggel meghatározott százalékra kiszámított mangánrézötvözet előállítható. Ugyanezen eredményt az által is elérhetjük, ha nemcsak egy, hanem egyidejűleg több oxyd redukáltatik. így pl. alumínium, mangánoxyd és rézoxyd keverék a reakcziónál közvetlenül magánrézötvözetet ad. Ha ezen reakczióknál az oxydokat az illető leválasztandó fémek szulüdjeivel, halogénvegyületeivel vagy sóival helyettesítjük. akkor eltekintve az előállított hőfokkülönbségektől, ugyanazt az eredményt