13893. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék aszalt gyümölcsnek vagy veteménynek szárítására

vezetékek pedig olyképen vannak elrendezve, hogy a sziták körül az (a) szabad tér marad meg, mely a levegőnek a szárító térben való keringését elősegíti. A szitákra való adagolás czéljából a készülék mellső oldalán a kétfalú, izoláló anyaggal kitöltött (D) szárnyajtóval van ellátva, mely azonban az egyes sziták számára külön-külön elrendezett csapó ajtókkal is helyettesíthető. Az (A B) szekrény alsó nyitott végével az (E) lemezen nyugszik, mely az (A) tartály belsejét az asztalt árú szárítására szükséges hőmérsékre fölmelegítő (F) tüzelésnek kályhalapját képezi. Ezen (F) tüzelés a lángnak elosztása czéljából két az (f) rostélyokról kinduló (fl) csatornával bír, melyek a kályhalap hátsó sarkaiban lévő és a füstgázok elvezetésére szolgáló nyílásokba torkolnak. A készülék oldalfalainak fölmelegítése és a szellőztető levegő előmelegítése czéljából a (g) nyílásokon kiáramló tűzgázok a (B) köpeny és az (A) tartály közé foglalt (G) tüzesövekbe vezettetnek, melyek a közös (gl) csőbe torkolnak és a (h hl) ajtókon át tisztíthatók. A szárító készülék hőmérsékét és nedvességét szellőztető készülékek szabályozzák, melyek a szárító térbe a melegített levegőt alulról vagy oldalt vezetik be. Az egyik szellőzetető készüléket a készülék két szemben fekvő oldalán elrendezett és szabályozható tolattyúval elzárható, két (i) légcsatorna képezi, melyekbőla frisslevegő közvetlenül az(E) kályhalap fölé. vagyis asziták alá áramlik amikor is a kályhalap fölött bizonyos tá volságban elrendezett lyukasztott (j) lemez egyrészt a levegőt megakasztja, másrészt azt elosztja, úgy hogy az alulról fölmelegedett levegő a kellő hőmérsékét fölveszi. A másik szellőztető készüléket (k) nyilasok képezik, melyek a köpenyben az (i) légcsatornák fölött, az (A) tartály oldalfalain pedig kissé magasabban sorokban vannak elrendezve. Az egyes sorok nyílásai közös tolattyúval nyithatók vagy zárhatók- A kívülről beáramló levegő először a (B) köpeny és az (A) tartály közti térbe lép, hol a (G) csövek mentén fölmelegszik és a szárító tér szitái közé áramlik. A fölhasznált levegő és a gőzök a készülék tetején elrendezett és tolattyúval elzárható (1) nyíláson át távozhatnak el, melyet a gőzöknek a szabadba való vezetése czéljábál csővel hosszabbíthatunk meg. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás aszalt gyümölcsnek és veteményeknek szárítására, jellemezve az által, hogy a zárt térben légátbocsátó rétegekben emeletszerüen elhelyezett aszalt árút szabályozott mennyiségekben alulról vagy oldalról bevezetett, az aszalt árúból kiáramolt gőzöket elvezető és az árú tartósságát biztosító hőmérsékre fölmelegítő, fölhevített levegő hatásának tesszük ki. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás foganatosítására egy készülék, jellemezve a (B) köpennyel burkolt, szárny- vagy csapó ajtókon át hozzáférhető, belsejében szabadon álló, eltolható és a szárítandó anyagot tartó (C) szárítókkal ellátott és az (E) kályhalap által elválasztott (F) fűtés segélyével fölmelegített (A) tartály által, melyből a levegő a gőzöket az (1) szabályozható nyíláson át eltávolítja. 3. A 2. alatt igényelt készüléknél egy fűtési berendezés, jellemezve az (E) kályhalappal borított és az (f) rostélyról elágazó. a fűtő gázokat a (B) köpeny és az (A) tartály közt elhelyezett, egy közös (gl) füstesőbe torkoló (G) fűtőcsőbe vezető (fl) csatornákkal elütött (F) tüzelés által. 4. A 2. és 2. alatt igényelt készüléknél a melegített levegőnek a sziták alá való vezetésére szolgáló elrendezés, jellemezve az (E) kályhalap fölött elhelyezett (j) lyukasztott légelosztó lemezzel borított és a legalsóbb szita alá eső térbe torkoló, tolattyúval elzárható (i) légcsatornák által,