13889. lajstromszámú szabadalom • Acetyléngáz-fejlesztő készülék

Megjelent 181)9. évi február lió 27-én. MAÜY. íHS? KIK. SZABADALMI III YATA SZABADALMI LEÍRÁS 13889. szám. II/©- OSZTÁLY. Acetylengázt fejlesztő készülék. GASTALDI FERENCZ TANÁR TURINBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 julius hó 25-ike. Jelen találmány acetylengáznak folytonos és egyenletes fejlesztésére szolgáló készülékre vonatkozik, melyben az acetyléngáz a víznek kalczium-, magnézium-, vagy más karbidokkal való érintkezése folytán keletkezik. A mellékelt rajzlapon az 1. ábrán a készülék nézetben, azonban válaszfalainak részben való kimetszésével van föltűntetve, miáltal belső berendezése is láthatóvá válik, mely két (A1 A2) fejlesztőből és (B) gáztartányból áll. Ezen főrészeket különböző csövek kapcsolják össze, melyekbe több, részint külső, kézi erő, részint önműködőlég nyíló és záruló csap van beiktatva, A két (A1 A2) fejlesztő tökéletesen egyenlő egymással és fölváltva működnek. Az (A1) fejlesztőt alkotja a (Cl) henger, melybe egy hasonló hosszúságú (Dl) hüvely van helyezve. A hüvely belsejében közepétől körülbelül öt cm.-nyire lefelé egy mozdítható (El) rács van elhelyezve, melynek rostélyrúdjai éles szélekkel vannak kiképezve s fölfelé irányuló hegyes fogakkal van ellátva, úgy hogy olyan kinézést mutat, mint egy fölfelé fordított borona. Ezen rácsra helyezzük a karbidot, melyet legelőnyösebb tömbökben, vagy legalább is naev darabokban alkalmazni. A rács nyílásainak alkalmazkodniok kell a fölhasznált karbid minőségéhez, hogy a rostélyzat a karbidot föntartsa ugyan, mindazonáltal a mészhydrátot oly mértékben, a mint az keletkezik keresztülbocsáthassa. A rostélyrudak élei és hegyes fogai arra valók, hogy megkönnyítsék s elősegítsék a mészhydrátnak a karbid-tömbök vagy darabokról való leválását. A hüvely köpenyfala körülbelül 20 cm. hosszúságban rostaszerüen át van lyukgatva. Ezen átlyukgatás a rostély fölött 5 cm.-nyire kezdődik s további folytatása a rostély alatt fekszik. Czélja e rostélynak az. hogy a víz és a gáz áramlásának útat nyisson. A hüvely köpenyének fölső része azért nincs átlyukgatva, hogy a beletóduló gáz kiszólíthassa a vízgőzt, mely ha benyomúlhatna. a karbidnak idő előtti bomlását idézné elő; viszont alsó része azon czélból tömör, hogy a víz ne ragadhassa magával az ott leülepedő meszet. A vegyi hatás folytán keletkező tetemes hő ellensúlyozására a (Cl) henger fölső részét ((II) hűtőburok veszi körül, melyen folytonosan hideg víz áramlik keresztül. Ezen hűtő-edény ugyanis (Hl) és (11) közvetítésével összeköttetésben áll valamely víztartánnyal, mely lehet maga a gazo-