13877. lajstromszámú szabadalom • Kettős vegyületeknek előállítása antimonlaktatból és alkáliák, alkáliföldfémek laktatjaiból
— 2 — méknek azonban minden esetre főkelléke a | kisérő anyagokhoz képest tetemesen nagyobb antimontartalom. Nagyobb mennyiségű antimont illetőleg antimonoxydot azonban csak akként oldhatunk tejsavban, ha az antimonoxydra a tejsavval egyidejűleg alkáliáknak, alkáliföldfémeknek és földfémeknek sóit is hagyjuk behatni. Az antimonoxyd ekkor a kellő munkaföltételek betartásánál molekuláris arányban simán oldódik, még pedig részben pontosan jellemezhető kettős sókká, Antimonoxyd gyanánt némely esetben a kereskedelemben előforduló antimonoxydot használhatjuk, más esetekben jobb az antimonoxydot antimonchlorürből frissen leválasztani. így pl. nagy mennyiségű antimonoxyd oldódik antimonkalcziumlaktat alakjában, ha antimonchlorüroldatot kalcziumlaktatoldattal és tejsavval elegyítünk. A tejsav és a kalcziumlaktat helyett természetesen savanyú kalcziumlaktatot is használhatunk. A kettős laktatok azonban sajnos, a legtöbb esetben nem kristályosodó, rendkívül hydroskopikus sók. melyek az átkristályosodásnál részben ismét elbomlanak, mindazonáltal sikerült nekünk néhány ily chemiailag tiszta és határozott jellegű sót előállítani. A következőkben példaképen az antimonnatriumlaktatnak és az antimonkalcziumlaktatnak előállítását fogjuk pontosan leírni, mely sók a kettős laktatok közül a gyakorlatilag legfontosabbak. A kereskedelemben előforduló antimonoxydnak (Sbs Os ) 1 molekuláját egyidejűleg 2 mol. tejsavval és 4 mol. nátriumlaktattal vagy 6. mol. előzőleg 2 mol. (kalczinált) szódával közömbösített tejsavval digeráljuk. Tiszta sárga oldat keletkezik, melyből a bepárlásnál és ezutáni állásnál bőven válnak ki tűszerű, fényes antimonnátriumlaktatkristályok, melyek összetétele az SbO (Cs H5 03 )2 NaC8 H6 03 képletnek felel meg, melynek tehát H2°/0 Sb,08 -t tartalmaznak. Ezen kristályok azonban vízben való új| bóli föloldásuknál atimonoxyd kiválásával azonnal elbomlanak; tejsavnak, valamely alkáli földfémalkáli — vagy földfémlaktatnak jelenlétében azonban simán tololdódnak és az oldat tetszés szerint fölhigítható. Az említett anyagokból pl. a következő mennyiségek szükségeltetnek : —; y-2 mol. tejsav, • j 1 « nátriumlaktat, 2 « kalcziumlaktat ós 2 « aluminiumlaktat. A kalcziumlaktatban való oldás valószínűleg a következő képlet szerint megy végbe : SbO.C, H6 08 .2NaHB 03 + 2Ca(C8 H6 08 )2 Sb0.C8 H6 0s 2Ca(Cs H6 03 )2 + 2NaCs H5 Os ' A fönti antimonnátriumlaktatnak antimonkalcziumlaktattal való mechanikai keveréke a fönti súlyarány szerint vízben azonnal • föloldódik és gyakorlatilag értékesíthető. Ha fölinti keverékhez illetőleg oldathoz még 3 mol. tejsavat adunk, akkor egy további molekula SbO illetőleg 1 /s mol. Sb2 Os fog oldódni. Az oldatban ekkor nyílván a wwwuu < öggftj; képlettel bíró antimonkalcziumlaktat lesz. Ezen antimonkalcziumlaktatot egyszerűbben és gyorsabban következőképen állíthatjuk elő: 2 mol. Sb()-nak vagy 1. mol. Sba 0,-nak oldatát szódával a pontos közönbösítés határáig hidegen kicsapjuk, a csapadékot leülepedni hagyjuk, hideg vízzel való való többszörös kimosás kíséretében decantálunk és a csapadékot 2. mol. savanyú kalcziumlaktatnak enyhén melegített oldatába visszük át, hol az egész antimonoxyd simán föloldódik, a bepárlásnál pedig igen hygroskopikus, fehér kristályos tömeget kapunk, mely 27°/0 antimont tartalmaz. Az antimonchlorürt szóda vagy alkáli helyett vízzel is elbonthatjuk, a mennyiben az antimonoxyddá és oxychloriddá esik szét, az oldat pedig savanyú kalcziumlaktattal azonnal -tovább földolgozható, hacsak a