13794. lajstromszámú szabadalom • Menetdíjjelző különféle díjtételek számára
emeltyűk akként mozgattatnak, hogy az összes (o ol) és (w wl) szivek normális állásukba jutnak, vagyis mindkét számlap mutatói zérón állanak. A (h) és (hl) emeltyűk lefelé forgatásá nál ugyanis az ezekre erősített (g2 g3) görgők a velük egy síkban elrendezett szivekre nyomást gyakorolnak és ezeket forgatván. oldalfelületükön végigcsúsznak, míg fölső szívalakú bevágásukba nem fogódznak ; a szivek és a velük összekötött mutatók tehát ezen állásban, mely a normális vagy zéró állásnak felel meg. megállnak. Az (x xl) rugók hatása által a (k) emeltyű befolyásoltatik és ez az (El) billegőt az (yl) rúgó közvetítésével szabadon bocsájtja. Az (A) óramű tehát (a)-nak lenyomatása által nem hozatik működésbe ; ha azonban az (A) óraművet is akarjuk működtetni, akkor az (s) fogantyút a rajzban föltűntetett állásból jobbra kell tolnunk, minek következtében a (p) emeltyű mozgásba hozatik és az (E) billegőt az (y) rúgó közvetítésével működésbe hozza. Úgy a (k), mint a (p) emeltyűn a (kl) illetőleg a (pl) peczkek vannak elrendezve, melyek az illető emeltyű jobbra forgásánál az (y) illetőleg (yl) rugónak ferde fülűlettel ellátott (y2) toldatába ütköznek és ezt megemelik. Ez által a rúgó elemeltetik az (E) illetőleg (El) billegőtől, melyek ekképen fölszabadulnak. A billegők a rajzban keskeny oldalukkal vannak föltüntetve és más szerkezeti részek által elfödött, tehát nem látható függélyes tengely körül forognak; ezen billegők bármely ismeretes szerkezetűek lehetnek. Ha az (m) rúdra nyomást gyakorolunk, akkor mindkét óramű megállíttatik. még pedig a (B) óramű az (1) toldat közvetítésével a (k) emeltyű által, az (a) óramű pedig a mozgásnak az (11) rúd által a (p) emeltyűre való áttétele folytán. A készülék működése tehát a következő : A díjjelző működésbe hozatalakor, vagyis az út megkezdésekor a kocsis az összes mutatókat az (a) rúdnak működtetése által zéróra állítja. Ezáltal a (B) óramű, a mint már az imént említettük, mozgásba hozatik és járni kezd. ha már most (az éjjeli díjtétel beállta vagy bizonyos kerületek túlhaladása következtében) a fölemelt díjtétel jelzendó. a kocsis az (s) fogantyút a (t) hasítékban (a rajzra vonatkoztatva) jobbfelé eltolja és ez által az (A) óraművet is működésbe hozza. Az út befejeztekor mindkét óramüvet az (m) rúdra gyakorolt nyomás által megállítjuk. Természetes, hogy a működtetést akként is eszközölhetjük, hogy mindegyik óramű váltakozva és egymástól függően vagy függetlenül mozgattatik. Az ily kombinált díjtételű menetdíjjelzőknél megfelelő díjtételek elérhetése ezéljából okvetlenül szükséges, hogy a kezdési menetdíjak a későbbi díjakhoz képest nagyobbak legyenek és hogy az utóbbiak bizonyos meghatározott, kisebb-nagyobb közökben növekedjenek ; ezt az által érjük el, hogy a számlapok kerületét megfelelő részekre osztjuk, melyeknek távolságát, illetőleg terjedelmét a fönforgó viszonyoknak megfelelően szabjuk meg. Ezen menetdíjjelzőt kettőnél több díjtétel jelzésére, vagyis oly esetekben is alkalmazhatjuk. midőn a hatóságok a normális díjon kívül az éjjeli kocsizás, továbbá bizonyos területek átlépéséhez képest különböző díjtételeket állapítanak meg, a mennyiben erre csak három vagy több óraművet kell elrendeznünk, melyek éppen úgy működtetnek, a mint azt az imént két óraműre nézve leirtuk ; három óraműnél természetesen három számlap is szükséges. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Menetdíjjelző különféle díjtételek számára jellemezve két (vagy több) (A B . . . .) óramű által, megfelelő számú (Z Zl .. ..) számlappal, mely óraművek közös (a) közeg segélyével előidézett impulzus által zéróra állíttatnak, de csak az egyik (B) óramű hozatik mozgásba, míg mindkét (A) és (B) óramű egy közös (ml közeg segélyével előidézett impulzus által egyidejűleg megállíttatik. 2. Az 1. alatt igényelt menetdíjjelzőknél oly (Z. Zl) számlapok, melyeknek kerülete bizonyos arányokban mindinkább nagyobbodó részekre van osztva. PAUA* R66ZVÉNYlÁW8A.sÁr MOMDAJA 8UUAHE8TfcN
