13756. lajstromszámú szabadalom • Rendszer nagy elektrostatikai kapaczitással bíró (tengeralatti, földalatti hosszú légvezetékes) vonalakon való táviratozásra

Ez a második eset van a tl ábrán ábrázolva. A (.11 .12 J3 . . .) billentyűk mindegyike nincs közvetlenül a megfelelő kontaktushoz kötve, hanem három egyszerű (kl k2 k3) helyi relaist vagy egy hármas fegyverzetű relaist működtet és a fegyverzetek közlekednek a (Kl K3 K5 . . .) kontaktusokkal, míg a páros (K2 K4 K6 . . .) kontaktusok szigetelve maradnak. Eme berendezésnek az a ezélja, hogy az egyenlő alternáló töltésekkel való átvitel a gyakorlatban kivihető legyen. A 1). ábra egyszerű megtekintéséből kitűnik. hogy a (.11 ,12 ,13 stb.) billentyű lenyomásánál áramhullám a vonalba csak úgy juthat, ha az az előbbi töltéssel ellenkező nevű. Például: A (J3) billentyű le van nyomva és működteti a három (kl k2 k3) reálisét. A (kl) relais fegyverzete közvetlenül van az elosztó megfelelő (Kő) szakaszához kapcsolva. Nyugalmi kontaktusa előző (,J2) billentyű a (k2) fegyverzetével áll kapcsolatban, munka kontaktusa pedig ugyancsak az előző (.12) billentyű (k3) relaisének fegyverzetével. A (J3) billentyű le lévén nyomva, pozitív áramhullámot bocsájt, ha a megelőző billentyű a nyugalmi helyzetben van az elosztó (Kő) szektorába, ha ellenben a megelőző billentyű nincs a nyugalmi helyzetben, a (.13) billentyűnek megfelelő (kl) fegyverzet a szigetelt kontaktuson fekszik. tehát a (Kő) szektorba áram nem jut. Ha már most a billentyűt eleresztjük és az előző szektor billentyűi is el vannak eresztve, a vonalba negatív áramhullám jut. Például ha a «t» betűt akarjuk adni, az első hullám pozitív, a második negatív, a harmadik pozitív, a negyedik negatív, végül az ötödik pozitív fog lenni. Tehát öt váltakozó előjelű hullámot létesítünk. melyek között a vonal bizonyos ideig árammentes. Az «o» betű létesítésére három pozitív és két negatív áramhullám szükséges, az első billentyűvel egy pozitív áramhullámot létesítünk, a második és harmadik a vonalat szigeteli a teleptől, a negyedik negatív áramhullámot létesít, az ötödik ismét szigeteli a vonalat. Ily módon alkalmazható rendszerem a Baudot-féle készülékeknél. Nem szükséges, hogy az elosztó szigetelt szektorai a vezetőszektorokkal egyenlő nagyok legyenek, sőt czélszerű, ha nem egyenlők. Ekkor tetszőleges meglevő szerkezetet használhatunk. Ugyanez áll a relaisos billentyűkről. Lehet többszörös kontaktussal bíró billentyűket alkalmazni, de lehet egyszerű kontaktussal bírót is használni. Végül lehet különböző elektromótorikus erejű hullámokat alkalmazni, annak megfelelően, hogy mekkora időköz van két hullám között. A föladó állomáson a jelek ellenőrzésére nemcsak a szokásos rendszereket lehet alkalmazni, hanem föl lehet erre a czélra a helyi áramköröket is használni, melyek a relaisokat működtetik, oly módon, hogy ezen áramkörök elágazásába egy galvanométert iktatunk. Magától érthető, hogy a (,J 1 ,12 J3 J4...) billentyűk a relaisok közvetítésével lóvén a föladó állomáson az elosztó páratlan szektoraival kapcsolva, a fölvevő állomáson hasonló kapcsolat létesítendő. Egyszóval űgy a föladó, mint a fölvevő állomás egyenlő módon van berendezve. Hátra van az egyenlő időtartamú, de egymást szabálytalan időközökben követő jelzéseket adó készülékek bekapcsolásának ismertetése. Ezen készülékek typusául a Hughes-féle gépet lehet tekinteni. Legczélszerűbb ebben az esetben a töltést megfordítani. A megfordításhoz használt berendezés akár mechanikai, akár elektromos lehet, de czélszerűbb az utóbbi, mert ekkor a készülék berendezésén mit sem kell változtatni. Maga az eljárás igen egyszerű. A 10. ábra egy Hughes-féle gép átvivő emelője (L), az (M) megfordító relais és az (Ml) önindukcziós cséve van ábrázolva. A relais fegyverzete az egyik vagy másik teleppel létesít kapcsolatot. A fegyverzet