13756. lajstromszámú szabadalom • Rendszer nagy elektrostatikai kapaczitással bíró (tengeralatti, földalatti hosszú légvezetékes) vonalakon való táviratozásra
Megjelent 1899. évi február hó 18-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 1B756. szám. VII/j. OSZTÁLY. Rendszer nagy elektrostatikai kapaczitással bíró (tengeralatti, földalatti, hosszú légvezetékes) vonalakon való táviratozásra. PICARD PIERRE MÉRNÖK PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 február hó 6-ika. A gyakorlatban működő telegráfista igen jól ismeri azon nehézségeket, melyekkel akkor találkozik, ha a kábelvonalokon közvetíthető szószámot nagyobbítani, vagy a vonalba synchron gépeket (Hughes) bekapcsolni akartak. Ennek oka az, hogy az elektromosság nagy elektrostatikai kapaczitással bíró vezetőkben meglehetősen lassan terjed és hogy ennek következtében az átviendő jelek eltorzulnak. A kábel töltése ugyanis bizonyos időt vesz igénybe, ép úgy bizonyos időt vesz igénybe, míg a kábel ismét elveszti elektromosságát. Ezt az időt azzal akarták csökkenteni. hogy minden áramhullám után egy ellenkező polaritású (pozitív után negatív) áramhullámot bocsátottak a vezetékbe. De az ekkor hátra maradó negativtöltés nem állandó, az elektromosság mennyisége lényegesen függ azon időköztől, melyben a negatív áramot a pozitív áram követi. Minthogy pedig ezen időköz rendkívül tág határok között változik, az áramhullámok nem elég szabályosak arra, hogy pl. Hughesféle gépeket lehetne a vonalban alkalmazni. Az én rendszerem az eddigiektől abban tér el, hogy egyáltalában nem fektetek súlyt arra, hogy a kábel minden áramhullám után neutrális állapotba jusson. De igen fontosnak tartom, hogy a kábel töltése az egyik áramhullámtól a másikig terjedő időszak alatt állandó legyen és minthogy az áramhullámok mindig alternálók, az egyes hullámok a vonalat bizonyos tekintetben szimetrikus állapotban találják, vagyis más szóval a pozitív áramhullám negatív, a negatív áramhullám pozitív töltésű vezetéket talál, a töltések pedig mindig egyenlők. Ép úgy keresték azt a jelzésrendszert is, melynek alkalmazásával a táviratokat a leggyorsabban lehet továbbítani. Végíil is egyenlő időtartamot igénybevevő jelekben állapodtak meg. Ezek a syphon-rekorder jegyei. Ezeknél nem gondoltak az áramhullám alternálásával. Az én rendszeremnél első sorban jelzések alternálásának absolut pontosságára fektettem a súlyt, gondoskodtam arról, hogy a töltések egyenlők legyenek, de nem ügyeltem a töltések között eltelő időszakok egyenlőségére. Ez képezi a találmány alapelvét. Ezt a módszert rendkívül sokféle készüléknél lehet alkalmazni. Wheatston-készű-