13744. lajstromszámú szabadalom • Füstemésztő kazánfűtési berendezés
tolnunk, melynek ezen hátratolás után az 1. ábrában pontozva föltűntetett (e e . .) vonal fogja a fölső határát, hosszmetszetben képezni. Csak ezután következhetik be az utántöltés, melynek alkalmával azonban a szén csak a rostély előrészére helyezhető, mivel annak hátsó részét a fölhalmozott s (b 1)1 b2) lánghídhoz támaszkodó izzó széntömeg foglalja el. Ha ezután az adagoló nyílás ajtaját bezárjuk, a következő folyamat megy végbe: A rostélynak (a al) előrészén a szén kokszolódik, mert a hideg szénből keletkező gázok alacsonyabb hőmérséklettel bírnak és nem mindjárt gyulladnak meg. Azonban ezen fejlődött gázok kényszerítve vannak arra, hogy az izzó (1) bl b2 bl b) lánghíd felé áramoljanak, részben ezen belül, részben fölötte vonuljanak keresztül s eközben fölhevülnek, az (il)-nél levő izzógázokkal keverednek s a (p) térben elégnek, ha ugyan már a (pl) vagy (p2) csatornában el nem égtek volna. Mielőtt azonban a szintén izzó (c) falhoz érnének, föltétlenül elégnek, mert a (p) térben az (il) térből áramló forró gázokhoz még az (a2) rostélyon áttóduló hevített gázok is hozzávegyülnek. Ezen rostélyrészen természetesen csak vékony szénréteg fekszik s hozzá az (a3) nyílásokon keresztül csak csekély mennyiségű levegő áramol hátik. A jelen találmány tárgyát képező berendezésnek fontos tulajdonságát képezi az, hogy a rostélyra szabadon fektetett (b bl b2 bl b) lánghíd feszítő-mű módjára van kiképezve, minek következtében minden eltorzulásnak képes ellentállani; ami szükséges is, mert ezen chamotte-kövek állandóan igen nagy fokú hőnek vannak kitéve. A találmány másik újdonsága abban áll, hogy a leghátulsó (a2) rostélyrész előtt a levegőnek szabad áramlása meg van akadályozva, amennyiben a kis átmérőjű (a3) nyílásokkal ellátott (s) választófal kevés levegőt bocsát ezen rostélyrészhez. Ha ezen rostélyrészhez, — melyen természetesen a legvékonyabb izzó szénréteg fekszik, mivel a fűtő erre a helyre nem halmozhat össze nagy mennyiségű zsarátnokot, attól tartván, hogy az az fal) válaszfal mögött lehull, — bőséges levegő áramlanék, ez esetben nemcsak ezen szénréteg égne el idő előtti gyorsasággal, hanem ennek következtében igen erős légvonat húzna ezen leghátulsó rostélyon keresztül, nn'g ellenben az (a al) mellső rostélyrészeken és (b bl b2 b1 b) lánghídban és fölötte a légáramlás csaknem teljesen szünetelne, minek folytán sem a szén nem égne el kellőleg, sem a rostélypálczák nem hűtődnének eléggé s így sem elegendő gőz nem fejlődnék. sem pedig e rostélypálczák nem lennének az elégéstől megfelelő módon megóva. Az 1-ső és 2-ik ábrákban bemutatott berendezés stabil-kazánok fűtéséhez való. A 3-ik és 4-ik ábrák ugyanezen berendezést hajókazanok fűtéséhez alkalmazva tűntetik föl. Ezen kiviteli mód az előbbitől csak abban különbözik, hogy a (c) irányító fal, mely az 1-ső ábrában bemutatott berendezésnél a iötő-csatorna alapjáról emelkedik föl, itt annak fölső részén foglal helyet, boltozatszerű kiképzéssel. Itt tehát a (b bl b2 bl b) lánghíd fölött és alatt átáramló gázok a (cl) boltozat alá. vezetődnek s e közben az (a2) rostélyon áttóduló izzó égési gázokkal még mindig bensőleg keverődnek. Természetesen a stabil-kazánok fűtőcsatornáiban is lehet a vezetést ily módon berendezni. Az 5-ik ábra a találmány tárgyát képező berendezésnek ismét más kiviteli alakját mutatja be. Itt ugyanis a lánghíd két darabból áll és a levegőt a hátsó rostélyrésztől elzáró lap úgy függélyes, mint vízszintes irányban eltolható, minek folytán az (s) lapnak beállítása szerint a hátulsó (a2) rostélyrésznek tetszés szerinti darabját alkalmazhatjuk égető rács gyanánt aszerint, amint több vagy kevesebb levegőt engedünk hozzááramlani. Az 5-ik ábra az (s) lapot leghátrább tolt. s legalacsonyabb helyzetében, a 6-ik ábra legmagasabb alakjában s legelőlrébb vonva mutatja be. Itt eszerint a hátulsó rostélyrésznek (n—o) darabja az 1. illetve 3-ik ábrán föltüntetett s (a2)-vel jelölt leghátulsó rostélyrésznek felel meg.
