13742. lajstromszámú szabadalom • Önműködő ívrakó könyv- és kőnyomdai gépek számára
— 2 -gerre, míg a síksajtóknál a nyomólapra vezeti és az első esetben az ívet teljesen leadja, az utóbbi esetben pedig a nyomás tartama alatt is megfogja és az ívet ezen művelet után a kiszedőnek leadja. A berakókészűlék ragadós fogótoliilete, hogy a legfölül fekvő papirív vagy karton, vászon, szövet stb. megfogására alkalmassá tegyük, különböző módon, különböző ragasztószerek, illetve ragasztóanyagok alkalmazása által tehető tapadóvá, az által, hogy ezen anyagokkal a tetszés szerint alakított berakót bekenjük, bevonjuk vagy bármikép ellátjuk; ajánlatos egy oly ragasztószer alkalmazása, mely körülbelül 1, 3/4- 2 súlyrész gelatineból és körülbelül 10 súlyrész gliczerinből áll. mely anyag mérsekelt nyomásnál a papirívek mérsékelt tapadását hozza létre. A berakókészűlék alakja a gép szerkezete szerint tetszés szerint választható; így pl. ajánlatosak: forgatható lapos emeltyűk hengerek vagy hasábok, ujjak stb. Hogy finom, illetve vékony papírok vagy szövetek berakóinál a tapadó érintkező fölületet csökkentsük, ajánlatos ezen érintkező föl illet egy részét egy nem tapadó anyaggal bevonni. Az 1. ábrában a készülék egy síksajtóra következőleg van alkalmazva : (1) a berakókészűlék, mely mint később megemlíttetik, egész különös szerkezettel bír és a gép előtt van elrendezve, (2) a nyomó síklap, mely a (3) emeltyűkkel forgathatóan vau összekötve, mely emeltyűk ismét a (4) tengely körül lengenek. A (2) nyomólap a (6) csukló által az (5) betűtartóval van összekötve, mely a (7) lengőtengely körül forgatható. A (7). tengely a (8) hajtórűd által a (4) tengelyen ülő (16) forgattyútárcsával van összekötve, mi által a nyomólap és a betűtartó különös ismert mozgása jön létre. A (0) berakok ezen gépnél pl. rúdalakkal bírnak, melyek agy és rögzítőcsavar segélyével akképen vannak a (10) tengelyen elhelyezve, hogy a tengely hosszirányában eltolhatók. A (10) tengely (11) karok által a (12) csapon szilárdan van ágyazva és a (13) fogaskereket tarja, mely fogaskerékbe a (12) csap körül forgatható és (15) súllyal terhelt (14) fogasív kapaszkodik. A fogasív a gép szerkezete szerint a fogaskeréknek és ezzel a berakónak is azon mozgást adja, mely a kellő pillanatban, azaz nyitott sajtónál az ívet a rakásról a nyomólapra vezeti. A 7. ábra sémájából látható, hogy a berakó mozgása az által jön létre, hogy a nyomólap az előrehaladó mozgás mellett a (12) csap körül forgómozgást is végez, míg a fogasív a (15) súly következtében változatlan függélyes állását megtartja. A nyomólap és a fogasív közti viszonylagos mozgás tehát azt eredményezi, hogy a (13) fogáskerék a fogasíven legördül és ez általa berakót mozgatja. A fogasív közvetlen magán a nyomólapon is lehet forgathatóan ágyazva, a midőn a berakó mozgására az állandóan függélyesen álló ívvel szemben csak a sík mindenkori viszonylagos mozgása jön tekintetbe. Végre a nyomólapnak azon viszonylagos mozgását is használhatjuk. mely mozgása az elemeknek a 7. ábrában föltűntetett különös szerkezetnél majdnem közvetlenül a pontozottan rajzolt helyzet áthaladása után létre jön. A nyomólap ugyanis, ha ezen állásba jutott, mindkét irányban a forgattyú előtt fut. Ha tehát az ívemeltyűt egy szilárd pontra, pl. a (4) tengelyre hagyjuk ütközni és a forgattyút egy kissé még jobbra engedjük mozogni, akkor az ívemeltyű fölső karja is valamit jobbra mozog, a mi a (9) berakó részbeni visszahaladását vonja maga után. Ezen utóbbi mozgást elősegíti, hogy a nyomtatott ívet a (17) kiszedő levehesse. Ezen mozgás után a nyomólap viszonylagos mozgást végez jobb felé. mely szilárdan álló fogasívnél a berakónak jobb felé való mozgá sát hozza létre, hogy új ívet vehessen le. A nyomólapnak közvetlen erre következő viszonylagos mozgása balra, a berakónak az ívberakás értelmében való mozgását vonja maga után. Az ívemeltyűnek a gép gyors mozgásánál esetleg föllépő ingásait különféle eszközök segélyével akadályozhatjuk meg. Az ívnek a berakókészűlék rakásáról való levételénél szükséges, hogy a papirrakást