13721. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőkemény gips és czement mintadarabok előállítására

Megjelent 1809. évi február lió lfí-én. MAGY SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 13721. sznm. XVIIAJ. OSZTÁLY. Eljárás kőkemény gipsz és czement minta-darabok előállítására RUDOLPH KOEPP & C° CZI'G H/M

OESTLUCHBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 augusztus hó 29 ike. A gipszmintadarabokat eddig a következő módon készítették: A vízzel kevert gipszet öntőformába hozták és addig hagyták benne, míg egészen kikeményedett. Azután kivették a mintadarabokat és megszárították. Az eljárás mindig ugyanaz marad, akkor is, ha pl. építési czélokra olcsóságból vagy más okokból a gipszhez más anyagokat, mint mész vegyületeket, salakot stb. keverünk, hasonlóképen akkor is. ha erősítés vagy si'ilykisebbítés czéljából rostanyagokat, szöveteket, nádat stb. teszünk a gipszhez. A gipsz megkeményedése tudvalevőleg mindig azon alapszik, hogy az égetett gipsz vízzel érintkezve, ennek egy részét kristályvíz alakjában megköti. Ezen proczesszus térfogatnagyobbodással és melegfejlődéssel jár, a meleg azután átvitetik a tölös mennyiségű vízre és ennél is térfogatnagyobbodást idéz elő. Miután tehát a kiterjedésre irányuló ezen kettős igyekezet a reakczió előrehaladásával egyidejűleg megy végbe és ennek folytán a megkeményedés közben a tömegben mozgásnak kell föllépnie, természetes, hogy az épen megkötött gipszrészecskéknek egy része ismét elszakíttatik egymástól, minek folytán a képződő mintadarab nem bír a theoretikusan lehetséges keménységgel. Mi ezen hátrányt egyszerű újítással elkerüljük. Miután a pépet a formába öntöttük, az alkalmazott víz nagy részét leszívatjuk. Nedves tömeg marad vissza, melyben még több mint elegendő víz van a reakczió számára és nagyszámú levegővel telt likacsokkal bír. A likacsos tömegben elegendő hely iik vau az egyes gipszrészecskéknek a kiterjedésre és épen ezért azok szorosan egymás mellé helyezkednek, anélkül, hogy az egész tömeg térfogatnagyobbodását előidéznék. A mintadarab kőkemény lesz. A szívás ismert módon légszivattyúval víz- vagy gőzsugár-fújtatóval. likacsos aljazatokkal stb. végezhető. Az eljárás további előnye, hogy szárításnál sokkal kevesebb — kb. feleannyi — vizet kell elpárologtatni. A leírt eljárás hasonló előnnyel alkalmazható czementre és hydraulikus vakolatra magukban vagy a szokásos hozzáadásokkal kőkemény mintadarabok előállítása czéljából. Az eljárás előnyei ugyanazok, mint a melyeket előbb leírtunk. Nevezetesen nagyobb