13702. lajstromszámú szabadalom • Távmérő

tás bekarczolása és inegszámozása után most :i második beosztási vonal meghatározásához foghatunk, a mi épen úgy történik. mint föntebb leíratott, a midőn azonban az (A) és (Gr) vonalakat a ' második jelre és a (d) rúdat a második beosztási vonalra állítjuk. Miután ily módon az (e) rúd beosztásvonalait (a rajzban teljes vonalakkal írt számok 1-től 6-ig) meghatároztuk, a műszer használatra kész. A távmérő használata a következő: Miután a műszert fölállítottuk, az (A) vonalat a megmérendő távolság valamely pontjára irányítjuk. Ezután a (d) és (e) rudakat azon megfelelő számokra helyezzük. melyek a becslés szerinti megközelítően itélt távolságnak felelnek meg. Ha pl. a távolságot 400 lépésre becsüljük, akkor a (d) rúdat a megfelelő beosztás 4. számára és ezután az (e) rúdat is beosztásának 4. számára kell állítani. Ha most a (G) vonal ugyanazon pontra talál, a melyre az (A) vonalat irányítottuk, akkor ezen pontnak a műszertől való távolsága tényleg 400 lépés, ha azonban a (G) vonal magasabbra mutat, mint a fölvett pont, akkor a távolság kisebb mint 400 lépés és megfordítva. Az utóbbiak egyik vagy másik esetének megfigyelése után a (d) rudat és azután az (e) rúdat igen könnyen úgy állíthatjuk, hogy a mutatott számok mindkét beosztáson ugyanazok és az (A) és (G) vonalak a kívánt pontra mutatnak mire a távolságot a beosztásokon leolvashatjuk. Ezen utólagos beállítás annyival is könynyebben történik, mivel az első beállításnál a terepen igen könnyen találhatunk oly pontot, melybe mindkét irányzékpár bele talál, mely tehát a fölvett távolságban van. Ha a műszer beállítása után azt tapasztaljuk. hogy a (G) vonal sem magasabbra sem mélyebbre nem mutat, mint az (A) vonal és a két vonal mégsem találkozik egy pontban, hanem két egymás mellett levő pontra mutat, akkor a (g) rúdat az (f) mikrométer csavar segélyével megfelelőn beállíthatjuk. Végre megjegyezendő, hogy az 1. 2 . . . beosztások még tetszészerinti albeosztásokra oszthatók föl. _ Mérnöki czélokra. hogy nagyobb távolságokat pontosan lemérhessünk, ezen távmérőt akképen szerkeszthetjük, hogy az (a) és (g) rudak mindegyikét egy távcsővel látjuk el, vagy ilyennel helyettesítjük, a midőn a (h) irányzékok helyett hajszálkereszteket alkalmazunk. Miután a föntebb leírt távmérő nem optikai tulajdonságokon, hanem mértani törvényeken alapszik, az mindenkor megbízható és bárki könnyen kezelheti. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Távmérő, jellemezve egy (c) beosztott ívvel és (h) irányzékokkal ellátott (a) rúd által, melyen egy második (d) rúd akképen van forgathatóan megerősítve, hogy utóbbi a (c) ív egyik beosztásán súrlódik, míg ezen (d) rúdon egy (h) irányzékokkal ellátott ( e) rúd akképen van forgathatóan megerősítve, hogy utóbbi a (c) ív egy második beosztásán súrlódik. 2. Az 1. igénypontban jellemezett távmérő egy kiviteli alakja, melynél az (e) rúd egy mikrométercsavar által beállítható (g) rúddal csuklósan van összekötve melyen a (h) irányzékok vannak elhelyezve. 3. Az 1. és 2. igénypontban jellemzett távmérő egy kiviteli alakja, melynél az (a) és (g) rudak távcsövekkel és az irányzékok hajszálkeresztekkel vannak helyettesítve. (1 aíjzlup mollóklottol.) PALUS L* EFCZVKN? TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN