13678. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nemes fémeknek, különösen aranynak és ezüstnek termelésére

Megjelent 1899. évi február hó 13-án. MAGY. ggft KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 1B678. szám. XII/cl. OSZTÁLY. Eljárás nemes fémeknek, különösen aranynak és ezüstnek termelésére. SOCIÉTÉ ANONYME POUR LE TRAITEMENT CHIMIQUE DES MINEBAIS EN HONGBIE CZÉG BRÜSSZELBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 agusztus hó 22 ike. A jelen találmány tárgya eljárás, melynek segélyével az érczeikből már ismert módon vegyi úton kivont nemes fémeket, különösen az aranyat és ezüstöt ezen oldatból konezentráltnn kiesapjuk, mire az ezen csapadékban foglalt nemes fémeket kioldjuk. Találmányunk értelmében a nemes fémeket egy erre a czélra még nem használt vegyszerrel csapjuk ki azon oldatból, melyet nyerünk, ha az érczeket kénezés vagy kénező pörkölés után alkalikus és kéntartalmú fémsó-oldatokban oldjuk. A kicsapásra nátriumszulfátot alkalmazunk, mely nemcsak, hogy a fémsókat tökéletesen kicsapja, de melynek meg van az a nagy előnye is, hogy az a megelőző műveleteknél nyert oldatokban nagy menynyiség'ben jelenlévő nátriumszulfidból a helyszínén, mint melléktermék csaknem költség nélkül állitható elő. A nátriumszulfát-oldatot különböző sűrűségben alkalmazhatjuk; legjobban azonban, ha közönséges hőmérséknél telített vízoldatot, tehát krbl. 12"/o-os vagy 1112 fajsúlyú oldatot használunk. Ezen nátriumszulfát-oldattal pl. az aranynak és ezüstnek szulfidoldatából ezeket kicsapjuk és az így előállított csapadékban telített, meleg vagy hideg konyhasó-oldat jelenlétében chloridokká alakítjuk. A chlórozás foganatosításánál czélszerű oly módon eljárni, hogy a chlórt fölös mennyiségben alkalmazott konyhasóoldatnak részbeni elbontásából fejlesztjük, a mikor is a konyhasó-oldatnak el nem bontott része az arany chlórozásával egyidejűjeg képződött eziistchloridot rögtön ennek képződése után föloldja, a mi a chlórozási folyamatot rendkívül előnyösen segíti elő. Ezen előny fontossága különösen akkor ítélhető meg kellőképen, ha megfontoljuk, hogy csaknem minden aranyércz tartalmaz ezüstöt és hogy az eddigi chlórozási eljárások épen azért nem adtak ezideig kielégítő eredményt, mert az oldható aranychlorid mellett mindig az oldhatlan ezüstchlorid is képződött. Ezen oldhatlan ezüstchlorid az aranyrészecskéket beburkolta, úgy, hogy szabad chlórral már nem érintkezhettek és így oldhatlanok maradtak. Telített, különösen pedig konyhasó-oldat alkalmazásánál az ezüstchlorid teljesen föloldódik és az ezüsttel keverődött arany