13670. lajstromszámú szabadalom • Logarszámoló készülék körbeosztással

Megjelent 181)9. évi február lió 11-én. MAGY. f KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18G70. szám. VII/c. OSZTÁLY. Logarszámoló készülék kör-beosztással. HIRSCHSOHN JAKAB GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 február hó 3-ika. Az eddig ismert logarléczek annyiban tökéletlenek, a mennyiben az eredményt csak abszolút számokban adják meg. anélkül, hogy a számok helyi értékét is megmutatnák. Ezen hiányon segítendő, én a logaritmusi beosztást nem úgy mint eddig egyenes léczekre. hanem két korong kerületére viszem rá, olyképen. hogy ezen korongok egyike forgatható, mi mellett ezen korong forgását tetszés szerinti szerkezet segélyével megszámláljuk. A logaritmusi beosztás úgy van választva, hogy az (I) kezdeti pont összeesik az (X) ponttal, mely esetben az egyik korong minden egész forgásának 10-zel való sokszorozás felel meg, minélfogva a fordulatok száma az eredmény első számának helyi értékét mutatja. Készülékem egyik kiviteli alakját a rajz ábrázolja, a melyen az 1. ábra fölülnézet, a 2. ábra oldalnézet, a 3. ábra az 1. ábra metszete (C—D) vonalon át, a 4. ábra metszet az 1. ábra (A—B) vonalán át, az 5. ábra részletrajz. A mozdulatlan (b) korong és a körülötte forgatható (a) körgyűrű mindegyike ugyanazon (I. II... IX) logaritmusi beosztással van ellátva; ezen főbeosztás ismét albeosztásokra van osztva, a mi a rajzon nincs föltüntetve. Az (a) körgyűrű külső kerületén elrendezett kis (z) fog mindig akkor kapaszkodik a (e) fogaskerékbe, ha az (a) körgyűrű beosztásának (1) pontja elhalad a fix (b) korong fi) pontja előtt, ekkor a (c) fogaskerék is egy foggal és a rajta levő osztályzat egy számmal tovább halad, mi mellett megjegyzendő, hogy <1 (c) fogaskeréken annyi (0, 1 ... 9) beosztás van. a mennyi a rajta levő fogak száma. Ha ezen készüléket használni akarjuk, akkor a számokat úgy mint a közönséges számoló készüléknél, tekintet nélkül helyi értékükre, a sokszorozásnál jobbra, az osztásnál balra egymásután eltoljuk ; az eredmény abszolút számait a rögzített (b) korongon olvassuk le, míg az első szám helyi értékének logaritmusát a (c) fogaskerék mutatója mutatja, föltéve, hogy a művelet kezdetén 0-ra volt beállítva. Ebből következik, hogy ha az egyes faktorok, illetve osztók első helyen álló számai helyi értékeinek logaritmusait algebrailag összeadjuk és ezen összeget hozzáadjuk azon számhoz, melyet (c) fogaskerék mutatója mutat, akkor megkapjuk, hogy az eredmény első száma az egyesektől számítva, hányadik