13662. lajstromszámú szabadalom • Körkemencze
3 — Az alsó csatorna részekben rostélytüzelés alkalmazása lesz előnyös, a fölső részekben már kombinált tüzelés a közönség kemenczékkel szemben a pedig szórt tüzelés czélszerű, mely említett előnyökkel bír. Természetesen alkalmazhatjuk a csatorna legfölsőbb részében is minden nehézség nélkül a rostélytüzelést. A rostélytüzelést ajánlatos az égető csatorna két oldalán elrendezni, a mi közönséges körkemenczénél a belső és külső rész közt fönforgó ellentét folytán nem lehetséges; ha továbbá a két oldalon elhelyezett rostélyokat még egymáshoz képest eltoljuk, oly kemenczét nyerünk. melynél a tűz rendkívül egyenletesen halad előre. Az eddigiekben általánosan jellemezett kemencze a mellékelt rajzokban egyik legegyszerűbb alakjában, mint függélyes kemenczegyürű van bemutatva. Az 1. ábra a kemencze alső részének vízszintes metszete illetőleg fölső részének fölűlnézete. A 2. ábra függélyes hosszmetszet illetőleg hossznézet. A 3. ós 4. ábrák pedig fiiggélyr es keresztmetszetek. A kemenczének két (A és B) csatorna fele egymás fölött fekszik és egy a kemencze hosszán végigterjedő fal által van elválasztva melynek végén füstgázok elvezetésére a (d) nyílások vannak elrendezve. A füstgázok elvezetésére a kemencze egyik végéhez közel elhelyezett (S) kürtő és a kemencze mindkét oldalán végigjáró (R) füstcsatornák szolgálnak. Mielőtt a füstgázok a kürtőbe áramolnának, azokat egy a kemenczét körülvevő csatornában összekeverjük, úgy hogy esetleges hőmérsék- és nedvesség különbségek kiegyenlődnek. A föltaláló ily módon a kürtők huzamát tetemesen növeli. Az (R) füstcsatornákat a kemenczecsatornával a (C) vassüvegek kötik össze melyek mindegyike a léghuzam szabályozására a (D) fojtó szeleppel van ellátva. Az égető csatornát a füstgyűjtővel tehát csak szükség esetén kapcsoljuk össze, míg rendes körülmények közt azok egymással nincsenek összekötve. Ezen elrendezéssel azon nagy előny jár, hogy a szokásos szelepek tökéletlen zárása •a kemencze üzemére nem hat zavarólag. Minthogy ugyanis ezen elrendezésnél a kürtő a füstgázokra szivó hatást nem gyakorol, ezek a fütőcsatornák esetlegesen nem tömítő részein kiáramolni nem fognak, miáltal nagy menyiségű tüzelő anyagot is takarítunk meg. A kemencze alsó részeinek fölhevítésére rostélyok szolgálnak, melyek a kemencze két oldalán egymáshoz képest eltolva vannak elrendezve, mely elrendezés következtében a tűz a csatorna szélessége mentén egyenletesen halad tova. Ezen rostélytüzelés különben a körkemenczének azon nagy előnyét, hogy az elégetési levegő fölmelegíttetik, eléri anélkül, hogy a csatorna belsejében a mozgást annyira akadályozó válaszfalakat kellene alkalmaznunk. Közönséges körkemenczéknél rostélytüzelést csupán a kemenczecsatornát átjáró válaszfalakkal együtt alkalmaztak, melyek a gázokat nem rostélyok fölött, hanem azokon át haladni kényszerítik. Daczára annak, hogy ily módon tökéletes elégés eredményeztetik, a rostélyokkal egybekötött válaszfalak már csak azért is igen alkalmatlanok. mert a kemencze huzamát kelletlen módon befolyásolják. A válaszfalak alkalmazásának kikerülése czéljából az említett rostélytüzelésnél a rostélyokban igen sűrűn rendezzük el egymás mellett, úgy hogy csak kevés levegő áramolhat keresztül rajtok, melyet nem a tűz mögött lévő kiégett kamrákból vezetünk be, a mire válaszfalakra volna szükség, hanem azt közvetlenül kívülről áramoltatjuk be. Azon csekély mennyiségű hideg levegő, mely ekként a tűzhöz jut. nem csökkenti tetemesen a fűtő hatást, sőt azt eredményezi, hogy közvetlenül a rostélyfölűlet fölött megy végbe egy égésfolyamat, mely a rostélyokon lévő fűtő anyagnak legnagyobb részét gáztalanítja. úgy hogy a kiégett kamrákból kiáramló meleg égési levegő a rostély fölött lévő éghető gázokkal keverő -rődik, minek következtében az égési folya-
