13638. lajstromszámú szabadalom • Berendezés torpedók és hasonlók kormányzására

mányrúd működtetésére szolgáló egyik vagy másik szekundiiráramkört zárja. Mindezeknél a különböző kapcsolásoknál a készülék oly módon hat, hogy a két áramkörnek a kormányrúdra gyakorolt hatása egymást kiegyenlítse, ha a sugárkéve az érzékeny vezetékeket egyenlő módon éri, míg ellenben ha a sugárkéve az ellenállásokat annak következtében, hogy a torpedó a sugárkéve által meghatározott irányból kitér, különböző szög alatt éri, az áramkör térítse ki a kormányrúdat, mely a torpedót a sugárkéve által meghatározott irányba vezeti vissza. A csatolt rajzlapokon azt a kiviteli módozatot ábrázoltuk, melynél a relais-t oly módon kapcsoljuk be. mint a galvanométert a Wheatstone-féle hídba. Az 1. ábra az áramkör általános kapcsolási sémáját, míg a 2., 3., és 4. ábra az áramkörökben keringő áramok útját tünteti föl, ha a két érzékeny ellenállás különböző módon van megvilágítva. Az 5. ábra egy módosítást, és a fi. ábra a találmány szerint szerkesztett torpedó oldalnézetét ábrázolja. Az 1. ábra (B) egy elektromos telep, melyből az áram két ágba jut; ezekbe van az (r r2) és (rl r3) ellenállás kapcsolva. A két elágazás között az (A) relais oly módon van bekapcsolva, mint a Wheatstone-féle hídnál a galvanométer föltétele, hogy a relaison áram át ne menjen, tudvalevőleg az, hogy r:rl = r2:r3 vagy hogy r r3 = rl r2. Ha ez az egyenlet kielégítve nincs, az (A) relais-n (érzékeny galvanométeren) egy vagy más irányú áram folyik át, és ennek fegyverzetét (tűjét) az egyik vagy másik irányban kitéríti, úgy hogy a sekundár (Bl) telep áramköre az egyik vagy másik (ms msl) elektromágnesen át záródik. Az érzékeny ellenállásokat (r és rl) vagy (r2 r3) jelzi Ezek az ellenállások (melyek selenből vagy más érzékeny anyagból készülnek) egymástól bizonyos távolságban vannak alkalmazva, (pl. a toipedó hossztengelyére merőleges irányban) és úgy vannak méretezve, hogy ellenállásuk — ha egyenletesen vannak megvilágítva — egyenlő legyen. Ha az egyik vezető megvilágítása kevésbé intenzív, akkor az illető ágban az ellenállás nő. Ennek következtéijen az (A) relais-n egy bizonyos irányú árain megy át, annak megfelelően hogy a jobb vagy bal ellenálást világítottuk-e meg többé vagy kevésbé. Tehát csak az sziik séges. hogy az (A) relais (1 2) kontaktusait az (ms és msl) elektromágnesekkel (melyek közül az egyik a kormányrudat az egyik, a másik az ellenkező értelemlmn forgatja) oly módon kapcsoljuk, hogy a relais akkor, ha pl. a baloldalt lévő érzékeny ellenállást (annak következtében, hogy a torpedó a súgárkéve útjából balfelé tért ki) kevésbbé világítja meg, a másodáramkört azon az (ms msl) elektromágnesen átzárja, mely a kormányt úgy forgatja, hogy a torpedó ismét a sugárkéve által megszabott pályába jusson vissza. Ha ez megtörtént, az érzékeny vezetékek ismét egyenlő módon vannak világítva és a kormány a középállásba tér vissza. A 2. és 3. ábrán oly diagrammokat ábrázoltunk, melyeknél az érzékeny ellenállásokat különböző intenzitású sugárkévékkel képzeltük megvilágítva. Tegyük föl. hogy (r) a baloldali, (rl) a jobboldali érzékeny ellenállás, akkor világos, hogy az (ms) elektromágnes fogja a torpedót jobb-, az (msl) elektromágnes balfelé kitéríteni. A 2. ábrán föltételeztük, hogy a torpedó jobbfelé tért ki, tehát az (r) ellenállás van jobban megvilágítva, ezért az (A) relais az (ms) elektromágnest működteti és a torpedó balfelé fordul. A 4. ábrán látható, hogy az (ms msl) elektromágnesek akkor, mikor az érzékeny ellenállások egyenlően vannak megvilágítva, gerjesztve nincsenek. Az 5. ábrán látható készülék az előbb leírttól csak annyiban tér el, hogy négy (r rl r2 r3) érzékeny ellenállás van a két áramkörbe (1. ábra) kapcsolva, melyek közül kettő-kettő a Wheatstone-féle hídban egymással keresztirányban szemben áll, tehát (r és r3), illetve (rl r2) 'működik együtt, úgy hogj a készülék érzékenysége még inkább fokozódik. A leírt módon a torpedót egyszerű reflektor segélyével, mely azon a ponton vagy hajón