13546. lajstromszámú szabadalom • Újítások izzófényű gázlángzókon

— 3 — beriik. Az (M) lángosztó fölött a láng belse- ; jében légritkítás áll elő. melynek következ- ! télien a kiillevegő befelé igyekszik áramlani. j a kiillevegő a lángba hatol, a primer elegy- : gyei keverődik a lángnak majdnem fiiggé- ; lyes irányt és állandóságot kölcsönöz. Ha ! a láng fölött izzó testet alkalmazunk, akkor i csekély gázfogyasztásnál jelentékeny vilá- | gító hatást érünk el. A mellékelt rajz I. ábrája sematikusan 1 a lángzó-elrendezést tűnteti föl; A 2. ábra a lángzó egy foganatosítási 1 alakját részben függélyes metszetben láttatja. Ezen lángzót, aszerint, a mint nagyobb vagy kisebb gázfogyasztásra van szánva, tetszőleges nagyságban foganatosíthatjuk. A parabolikus alkotóval bíró eonust akként is elrendezhetnök. hogy a gázsugarak az izzótest tartójának külső, fölső részén elrendezett hasítékon áramoljanak ki súrlódás nélkül. SZABADALMI IGÉNY. Izzófényű gázlángzóknál, melyek egy (S) szívó és keverő szerkezettel vannak ellátva. egy parabolikus (V \V) alkotóval bíró (M) conusnak elrendezése a csonkakúp alakú lángzó fölső végén, úgyhogy az (M) conus és a lángzó külső pereme között egy szabad (H) gyűrűs köz keletkezik. melyen át a primer gázkeverék áramlik ki, oly czélból. hogy iirös láng idéztessék elő, mely maximális nyomással bír és a kívülről beáramló levegő nyomásának ellentáll, valamint, hogy a gázoknak levegővel való szekunder keveredése létesíttesék azon pontokon, melyeken a láng az izzótesttel érintkezik. (I rajzlap melléklettel.)