13546. lajstromszámú szabadalom • Újítások izzófényű gázlángzókon

Megjelent l<Si>í>. évi január hó 31-én. MAGY. A KIH. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 18546. szám. 1I/.I. OSZTÁLY. Újítás izzófényű gázlángzókon. DE SCHODT PÁL GREYSON MÉRNŐK NAMURBAN (BELGIUM). A szabadalom bejelentésének napja 1898 julius hó 13-ika. A jelen találmány tárgyát képező újítások oly izzófényű gázlángzókra vonatkoznak, melyeknél egy külön légszívó és keverő szerkezet a levegőt beszívja és azt a gázzal bensőleg keveri, mely keveréket azután egy lángzó azon pontra vezeti, melyen az meggyújtatik. Az ilyen lángzók egy íirös csonka kúpból állanak, melynek alkotója meghoszszabbítva a gáznak kiáramlási csövecskéje felé futnak és mely csonka kúp fölül fémszitával van lefedve, mely fölött az elégetés megy végbe. Nagyobb világítási hatás elérése czéljából az ilyen lángzóknál nagyobb gáznyomást alkalmazunk, melyet egy segéd készülék. a kompresszor által állíthatunk elő. Kitűnt már most, hogy ezen nyomást tetemesen csökkenthetjük, ha a láugzót födő fémszita szembőségének nagyobbítása által azon ellenállást csökkentjük, melyre a gáz kiáramlása közben talál. Az ilyen lángzók azonban ekkor csekélyebb hatásfokkal bírnak és izzó testeik nem mutatják ugyanazon fényt, mint bizonyos nyomás alatt álló gáz alkalmazásánál. A kisebb hatásfok oka tehát nem a lángzó elrendezésében, hanem az előidézett láng hasznosításában rejlik. Ezen megfigyelések föltalálót arra késztették. hogy fölkutassa azon föltételeket, melyeknél a lángot legjobban lehet hasznosítani és hogy alkalmas elrendezések által ezen föltételeket kielégítse. A láng akkor fejti ki legnagyobb fűtési hatását, ha valamely robbanó keverékkel tápláltatik. Az említett elrendezésnél könynyen érhetünk el oly lángot, mely a kellő oxigéntartalommal bír; azonban az ily lángok rövidek és minthogy a lángnak csak külső fölülete használható világításra, úgy a fogyasztott gázmennyiséghez képest aránylag csak csekély világítási hatás érhető el Másrészt lelnilés áll be. ha az éghető gázmennyiség azon ponton, a hol fölhasználtatik, maximális oxgéntartalommal bír. Ha tehát azon pontokon, melyeken a láng az izzó testet érinti a legnagyobb hőmérséket akarjuk elérni, akkor a lángnak nem szabad a legnagyobb megengedhető oxigéntartalommal bírnia, hanem ezen ponton a primer keveréket a küllevegővel bensőleg elegyíteni kell. úgy hogy ott egy második benső egyesülés és ennek folytán intenzív izzó hatás következik be. Ezen szekunder keverés különféleképen idézhető elő. így mindenek előtt nagyobb