13534. lajstromszámú szabadalom • Rotácziós mótor

gásba; a gép kormányzását tehát megtelelő készülékek alkalmazása mellett maguk a dugattyúk eszközlik. A gép működése a következő: az 1. ábrábaiOöltűntetett helyzetben az egyik (d) dugattyú nyugvó állapotban van, míg a másik (d') dugattyú mint, az a rajzból látható, a gőzbeömlő nyílás előtt áll. A (c) nyíláson beömlő gőz természetesen a két dugattyúra azok nagyságának megfelelő nyomást gyakorol. K mellett a (d) dugattyú a visszafelé való mozgásban meg van akadályozva-, mert annak (i) retesze a (p) toldat, éles élére ráfekszik. A (p) toldat alakjánál fogva természetesen csak ellenkező irányú mozgás lehetséges, minek következtében a két dugattyú is csak egy irányban foroghat. A gőz tehát csak a (d') dugattyúra gyakorolhat jobbfelé nyomást, míg az (i) retesz az által egyidejűleg a (p') toldatot annak alakjánál fogva elhagyja, ellenben az (f) tengelyre felékelt gyűrűbe bevágott toldatba belép. Ez által a dugattyú az (o') gyűrűt és vele együtt az (f) tengelyt is forgásba hozza. A(d'dugattyú előtt lévő levegő illetve gőz ezen előre történő mozgás közben a (c') kiömlő nyíláson át elillan. A gőzkiömlő nyílás nem fekszik közel az épen nyugvó állapotban lévő dugattyú mögött, hanem mint az a rajzból is látható, attól bizonyos távolságban van. Ez által eléretik az. hogy a gőzkiömlő nyílás a forgó dugattyú által el lesz zárva, a két dugattyú közt lévő levegő vagy gőz pedig összenyomatik, mi által a nyugvó állapotban lé.ő dugattyú előre lesz nyomva. Ez által te'át egyúttal a mozgó dugattyú általanyugvóra gyakorolt ütés mérsékeltetik. illetve jelentékenyen gyöngítve lesz. Erre a kétduga tyú még egy ideig közös pályán tovább futnak, míg a forgó dugattyú mozgásba jön. A két dugattyú egymással való érintkezése teljesen ki van zárva, mert a köztük lévő gőz, illetve összesűrített levegő rúgóképen működik, és a dugóknak egymáshoz való közeledését megakadályozza. Minthogy a gőzbeömlő nyílás közel a nyugvó állapotban lévő dugattyú előtt van alkalmazva, az eiőre tolt dugattyú a beömlő gőz által előre hajtatik; egyúttal pedig az (i) retesz a (p) toldat rézsútos pályája fölé és ez által az (f) tengelyre fölékelt gyűrű széléhez nyomatik. A tovább mozgó dugatytyú pedig mindaddig fut tovább, míg a gőzkiömlő nyílást újból elzárja és a fönt leírt játék újból kezdődik. A gép holtpontja tehát a dugattyúmozgás végén fekszik, és pedig abban az övben, melyben a mozgásban lévő dugattyú a másikat előre nyomja. A holtpont-állás be van végezve, mihelyt ezen előre való nyomás be van fejezve és a gőzbeömlő nyílás újból szabaddá van téve. A gép tehát a holtpont-fekvés legyőzése czéljából megfelelő nehéz lendítő kerékkel látandó el. Ha pedig egy egyetlen tengely hajtására két vagy több hengeralkalmaztatik, melyeknek holtpont-fekvése egymástól különbözik, akkor természetesen, mint más gépeknél, itt is egy ily lendítőkerék alkalmazása fölöslegessé válik. Az (i) retesz kiemelése az (o) gyűrű kimarásából nem egyszerre, hanem fokozatosan történik. A két vezetőléeznek ugyanis rézsútos pályája van, minek következtében az (i) retesz már annyira lesz az (o) gyűrű kimarásából kiemelve, hogy a gyűrű azután a reteszt alulról megragadhatja és egészen magasra nyomhatja. Ez által a retesz a (p) toldat éles éle mögé kerül. A (d') dugattyú forgásának befejezése után gyöngén a (d) dugattyúhoz ütődik és ez által utóbbit a gőzbeömlő-nyílás elé nyomja. A (d) dugattyú most a (d') dugattyú kezdő állásában van és pedig (i) retesz által rögzítve, míg a (d) dugattyú a fönt leírt előre való mozgást végzi. A gép jó működésére nézve fontossággal bír még a (q) rúgó, mely az 5. ábrában külön föltűntetett vezetőléczben van elhelyezve és a henger szélének (p) illetve (p') toldatának megfelelő alakkal bír. Ezen rúgó az (i) illetve (i') reteszt a (p) toldatba nyomja. A jelen találmány szerint készült gépek hajtására sűrített levegő, szénsav vagy más hasonló is használható és előnyei az eddigi erőgépekkel szemben különösen a szerkezet