13432. lajstromszámú szabadalom • Szárítókészülék

.Megjelent 1899. évi január lió 18-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 13432. szám. IV/i. OSZTÁLY. Szárító-készülék. MÖLLER & PFEIFER CZÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 junius hó 16-ika. A jelen találmány oly szárító berendezésre vonatkozik, melynél a szárítandó tárgyak túlhevített gőzzel való érintkezésbe hozás által száríttatnak, a levegő teljes kizárása mellett, s még pedig ugyanazon gőz nyer túlhevítést s szolgál szárításra, mely magából a szárítandó anyagból párolgott el. A szárító vízgőznek ezen működése közben lekötött melege, lecsapódás után a szárító kamrától elválasztva berendezett készülékben ismét fölszabadíttatik. A szabadalom által védendő szárító berendezés egy a légköri levegőtől teljesen elzárt B a víz forrpontjánál magasabb hőmérsékletre emelt szárító kamarából áll, melyben a nedves anyagból képezett vízgőz bármely helyen túlhevül, ezután a szárítandó anyaghoz vezettetik, a mellyel melegét közli, s egyszersmind a benne lévő vizet elpárologtatja. Az elzárt szárító kamarából tetszőleges helyen kivezethető tiszta vízgőz kondeuzálására a fűtőregisterhez egy második, teljesen függetlenül működő szárító berendezés van alkalmazva. Ezen berendezésnek az a nagy előnye van az eddig használatos oly nemű szárító berendezések fölött, a melyek a vízgőznek lekötött melegét szárítás czéljára ismét értékesítik, hogy a szárító kamrából lecsapolt gőz teljesen tiszta és légköri levegő nincs hozzávegyülve. Már pedig a gyakorlat megmutatta, hogy a tiszta gőz sokkal könnyebben kondenzálódik a hideg fémfölületekkel való érintkezés közben, mint a levegővel vegyített; továbbá a levegő teljes kizárása megakadályozza e sűrítő falainak az oxydálását is. s ezért a jelen berendezés alkalmazása mellett a szárításra fölhasznált meleg kevesebb költséggel s tökéletesebben nyerhető vissza, mint az eddig lehetséges volt. Azon berendezésekkel szemben, a melyeknél a túlhevített gőzt egy külön kazán, vagy más pároló készülék szolgáltatta a szárítás eszközlésére, a jelen új szárító berendezés azt nagy előnyt nyújtja, hogy más külön készülék nélkül száríthatunk és a szárítás keresztülvitelére szükséges nagy mennyiségű gőzt nem kell külön előállítani. A szárítandó anyagból elpárologtatni szándékolt nedves anyag súlyánál legalább tízszer nagyobb súlyú túlhevített gőz szükséges a szárítás végrehajtásához, s ezért volt az, hogy eddig nagyobb szárító berendezéseknél a túlhevített gőznek a fölhevített levegő helyett való alkalmazása teljesen ki volt zárva; ha azonban a száradó anyagokból előálló gőz ismét fölhasználtatik, akkor bármily terjedelmű