13420. lajstromszámú szabadalom • Antiseptikus készítmény különféle parasiták, kryptogamák, rovarok stb. elpusztítására valamint eljárás annak előállítására és alkalmazására

fonnácziója általában csak lassan megy végbe, mégis veszélyes ezen sókat a növények zsenge részeivel közvetlen érintkezésbe hozni, a mennyiben az oldható sók ekkor aránylag igen gyorsan, igen bőven képződnének és a kezelt növények esetleg elpusztulnának. A jelen találmány tárgyát képező kompozicziónál a higanysóknak ezen hátránya is el van kerülve, a mennyiben lehetővé teszi, hogy ezen sóknak a növényekre gyakorolt hatása mintegy automatikusan szabályoztassék. Azon szerep, melyet ezen kompoziczió egyes alkatrészei játszanak, lehetővé teszi, hogy számot vessünk azok mindegyikének hatásmódjáról. A kompoziczió aktiv anyagát higanysóknak egy vagy több alkáli- vagy földalkálichloriddal képezett elegye alkotja, melyben légköri és talajbeli közegek behatása alatt oldható sók képződnek. Alkálichlorid gyanánt csekély áránál fogva általában konyhasót. földalkálichlorid gyanánt kalcziumchloridot használunk; ezen chloridoknak első sorban az a rendeltetésük, hogy az oldhatatlan higanysóknak oldható higanychloriddá való átváltoztatására szükséges chlormennyiséget szolgáltassák; ezenfölül erősen hygroskopikus hatásúak és így a légköri vízpárákat kondenzálják, melyeknek kondensvize azután jelentékenyen megkönynyíti az oldhatatlan higanysók és a hozzáadagolt chloridok közötti reakeziók lefolyását. Az alkáli és földalkálichloridoknak továbbá még azon hatásuk is van, hogy a kompoziczió antiszeptikus tulajdonságait úgyszólván fölelevenítik, a mennyiben azokat erélyesebbé és erősebbé teszik, különösen szárazság idején, a mikor azok intenzitásukból sokat- veszítenek. Az elegyhez adagolt mész egyrészt indifferens anyag gyanánt, másrészt bázis gyanánt szerepel. Indifferens anyag gyanánt a mész a kompozicziónak higanysókból és a chloridokból képezett aktiv anyagának hígítására szolgál és lehetővé teszi a kivánt hatásfok elérését. Tényleg elegendő a mészmennyiséget a higanysók mennyiségéhez képest megfelelően növelni, hogy ez utóbbiaknak a kezelendő növény szerveivel való érintkezésének. közvetlenségét csökkentsük, úgy hogy jóval csökkentjük azon veszélyt, hogy azok az oldliatlan sóknak oldhatókká való átváltoztatásakor elégettetnek. Ekként módunkban van a higanysók intenzitását tetszőleges mértékben csökkenteni, sőt el is enyésztetni. Ezenkívül azon mérvben, melyben az oldhatatlan higanysók oldhatókká változtatnak át a légkör és a chloridok chlortartalmának hatása alatt, a növények fölületére réteg alakjában lerakodó mész kapillaritásánál fogva a képződött higanyoldatnak kisebb-nagyobb részét abszorbeálja és ezt megakadályozza abban, hogy közvetlenül és teljesen jöjjön érintkezésbe a növénnyel és ekként a higanysók hatásának rögtönösségét csökkenti. Végül a mész, a mennyiben nincsen teljesen mészsókká átváltoztatva, erős bázis gyanánt liat a képződött oldható higanysókra. egészen vagy részben elvonja azok sav- vagy chlórtartalmát és így azokat többé-kevésbbé oldhatatlan oxydokká változtatja át. Nem igen vagy csupán megközelítőleg lehet megállapítani a végbemenő vegyfolyamatok egész sorozatát; de belátható, hogy a mész, épen bázikus tulajdonságainál fogva itt mintegy a szabályozó alkatrész szerepét játssza, mely módosítja az Oldható sóknak a mindig szabálytalan külső befolyások, valamint a chlór hatása alatt történő képződését és azoknak a kezelt növénnyel való közvetlen érintkezését. Fönti fejtegetéseinket a következőkben foglalhatjuk össze : Az oldhatatlan higanysók a légköri befolyások és a chloridok chlórtartalmának (az elegy hygroskopikus természete által is előmozdított) hatása alatt állandóan chlóros vagy egyéb oldható és hatályos sókká igyekszenek átalakulni, míg a szabad mész épen az ellenkező' értelmű vegyi átalakítást igyekszik foganatosítani. I Az ezen különféle alkatrészeket tartal-