13411. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromosság fejlesztésére folyadékáramok segítségével, mótorok alkalmazása nélkül
- 2 -2. a mágneses áram a két mágneses fal északi sarkaitól a déli sarkaihoz, 3. az 1. és 2. által indukált elektromos áram. mi mellett 1., 2. és 3. egymásra merőlegesek. Ha tehát pl. egy vízáram bizonyos sebességgel folyik valami malomcsatorna félében, melynek falai mágneBpólusok, akkor az ily mágneses folyamban elektromos áramot idézhetünk elő az által, hogy a folyam fenekét és a víz fölületét fémlemezzel födjük és a két lemezt vezetővel összekötjük. A rendesen csekély sebesség folytán az elektromos áram feszültsége azonban igen csekély lesz. Ha azonban a vízáramot több párhuzamosan egymás mellett folyó ágra szétosztva képzeljük, úgy, hogy tehát sok keskeny mágneses folyamot állítunk elő, akkor minden egyes folyamban, melyet két mágneses fal határol, csekély elektromotorikus erőt kapunk az alsó és fölső fémlemezek között és ha a fémlemezeket sorozatban kapcsoljuk. akkor az egyes elektromotorikus erők olyanná összegeződnek, mely a gyakorlati igényeknek megfelelni képes. Ezen példaképen vízszintes folyadékáram azonban a helyett, hogy keresztmetszetében osztatnék szét, hosszúságában is szétosztható, azaz a helyett, hogy a folyadékáramot egyes csekély keresztmetszettel bíró áramokra osztanók, melyek a saját mágneses folyamaikon folynak keresztül és úgy fölül, mint alul csak egy-egy fémlemezzel vannak ellátva, az egész fólyadékáramot egyetlen mágneses folyamon folyaszthatjuk keresztül, azonban a fölső, valamint az alsó fémlemezt több egymástól elszigetelt darabból állíthatjuk elő, melyek azután, mint egy galván telep elemei nagyobb feszültség előidézése czéljából sorozatban kapcsoltatnak ; így tehát a fölső és alsó fémlemez egyszerűen egymástól elválasztott darabokból áll; ezen darabok minden párja csekély elektromotorikus erővel biró. függélyes irányú elektromos áramot létesít és ezeknek sorozatban való kapcsolása által ismét jóval nagyobb feszültségű elektromos áramot kapunk. A folyadékáramnak akár keresztmetszeakár hosszában, akár a kettőnek kombinácziójában való szétosztása lehetővé teszi tehát minden fajta ugyanazon iránnyal bíró áram előállítását. Ha a mágnespólusokat mágneseknek lágy vaspólusok előtt való forgatása által folyton változtatjuk, mely pólusok az egyes mágneses folyamok fix falai gyanánt vannak gondolva, akkor képesek vagyunk oly folyadékok segítségével, melyek állandóan egy Irányban folynak, tetszőleges váltakozó áramokat előidézni, mit bővebben magyarázni fölösleges. Az I.—IV. ábrák az eddig mondottak magyarázatára szolgálnak. Az I. és II. ábra a fizikai alapfolyamatot tünteti föl; az 1. ábra egy mágneses folyam keresztmetszetét, a 2. ábra fölülnézetét mutatja ; az elektromos áram a folyadék áramlásának föltételezett iránya mellett P-től lefelé <?-felé irányul. A fizikai alapeszme műszaki kivitele czéljából azonban, mint fönt említettem, szétosztás eszközlendő és pedig vagy az egész folyadékáramot több kisebb keresztmetszetű áramra osztjuk, melyek az eredetivel azonos egyenlő sebességgel vagy különböző sebességgel bírnak (az áramrészek keresztmetszetének variácziói által), mely egyes áramlásokat, mint a 3. és 4. ábrákból látszik, egymáshoz párhuzamosan kapcsoljuk; ekkor pl. 2 áramlás rész esetében 4 P Q R és S lemez van jelen, melyek az áram átvitelét a folyadékba közvetítik. Lehet azonban egy egyetlen folyadékáramnak elosztását hosszában is végezni, mint a IV. ábra mutatja, hol a P és Q lemezek egyes, egymástól elszigetelt (1—5) lemezekből állanak, melyeket azután kellő módon sorozatban kapcsolunk. Ha váltakozó pólusokat akarunk alkalmazni, akkor a zárjelbe tett számok a kapcsolásra vonatkoznak. Azonban kombinálhatjuk is mindkét elosztási módot, azaz az egész folyadékáramot keresztmetszetében rész-áramokra osztjuk és ezenfölül minden részáramot folyásában több Px Pi P?, •• • 2i ( h '{»••• lemezpárral látjuk el, egyetlen nagy lemez helyett és ezeket kellő módon kapcsoljuk.
