13341. lajstromszámú szabadalom • Kopás közben élesedő patkósarkok

Megjelent I <S1H). évi január Iió 11-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 13841. szám. XX/l>. OSZTÁLY. Kopás közben élesedő patkósarkok. RÓNAY ÁRPÁD IGAZGATÓ ÉS CSÉTI RÓBERT MÉRNÖK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 január 20-ika Újabb időben általánosabban oly patkósarkakat készítenek, melyeknek feje kopásnak alávetett keresztmetszetét állandóan megtartja. Ezen czélt eredetileg a sarkfejek oldalfelületeinek kivájása által akarták elérni, majd pedig az által, hogy a sarkfejeket az ismeretes H. -j-, A stb. alakú u. n. szárnyas keresztmetszettel készítették. Kitűnt azonban, hogy a keresztmetszetnek ezen csökkenését nem lehet a kívánt és szükségesnek látszó mértékig fokozni, a nélkül, hogy a sark szilárdsága ne veszélyeztetnék. Ezen hátrány kiküszöbölését czélozza a jelen találmány, melynek tárgyát oly patkósark képezi, melynek állandóan egyenlőnek megmaradó keresztmetszete bármily kopás után is mindig egy-két éles szárnnyal bír, de melynél a kopás mérvében mindig másmás szárny lesz élessé, úgy hogy a ló biztos járása nincsen veszélyeztetve. Míg ugyanis az eddig ismeretes patkósarkoknál a sarkfej minden szárnya annak egész hosszán végig önmagával és a többi szárnnyal egyenlő keresztmetszetű, addig a jelen találmány tárgyát képező patkósark minden egyes szárnyán kisebb és nagyobb keresztmetszetek akként váltakoznak, hogy pl. még használatlan háromszárnyú sarknál ennek végén az egyik szárny legvékonyabb, a másik valamivel vastagabb, a harmadik a legvastagabb, bizonyos mérvű kopás után a két vékonyabb szárny vastagodik és az előbb legvastagabb szárny legvékonyabb lesz és így tovább. Ez által elérjük azt, hogy a patkósark használata közben mindig oly állapotban marad, melyben az a ló járását teljesen biztossá teszi. Ily patkósarkot tűntet föl egy czélszerűnek látszó foganatosítás! alakjában a mellékelt rajz. Az I. ábra a természetesnél nagyobb léptékben rajzolt sark oldalnézete. A 2., 3. és 4. ábrák ugyanannak keresztmetszetei, az 1. ábrának 2—2, 3 3 és 4 4 vonalai szerint. Az 5. ábra a keresztmetszetek relatív változásának schemája. A mint látható, a sarkfejnek három a b és c szárnya közül mindegyik fölváltva helyenként vékonyabb, helyenként vastagabb, de úgy, hogy a három szárnynak úgy vékonyabb, mint vastagabb részei is egymáshoz képest eltoltak. Ennek következtében a 2 -2 vonalnak megfelelő metsző síkig történt kopás után az a szárny a legvékonyabb, b vastagabb, c legvastagabb; a 3—3 síkig