13340. lajstromszámú szabadalom • Új czipőgyártási eljárás és az ehhez szükséges gépek

— 2 3. Szövetből, filzböl vagy comprimált szálasanyagból és reszelőforgácsból, esztergaforgácsból maróforgácsból készült talpak és sarkok. A talp gyanánt alkalmazandó anyagot előbb egy előkészített fürdőbe helyezzük és azután mielőtt még teljesen megszáradt volna, két henger között, melyek közül az egyik a nevezett forgácsokkal van behintve, sajtoljuk, úgy hogy ez az anyag belsejébe teljesen behatol. Hogy az említett fémforgácsot sarkokra is alkalmazzuk, azokat egyszerűen a nevezett anyagokhoz keverjük, mire azután az alakítás, sajtolás és szárítás következik. 4. Eljárás, hogy a czipöföl sör észnek megfelelő külsőt adjunk. a) A nevezett rendszer szerint kezelt bőröknél. Ezeket vagy anilinfestékbe mártjuk, vágtázzál bekenjük, a festéket állandósítjuk és végre szeszben oldott könnyű gummilack segélyével megfelelő fényt adunk nekik. Hogy a bőrt hajlékonnyá tegyük, ahhoz a hőmérséklet emelése mellett egy zsíros anyagot adunk, vagy még jobb, ha a bőrt ványoljuk és a nem lackozandó oldalt zsírozzuk. A bőrt azonban előbb meg kell melegíteni, hogy a zsíranyag egyenletesen oszoljon szét. Ezen esetben a festés utólagosan történik. b) A szövetből készült czipőfölsőrész. E czélra nyers, sem kikészített, sem festett, azonban mindkét oldalon fölborzolt szövetet használunk. A firuisszel ellátandó oldalát a szövetnek lekeféljük, kézzel vagy géppel kikészítjük és azután egy zsírelosztóba helyezzük, úgy hogy a zsíranyag a vastagság egyharmadáig behatoljon. A szárítás után egy második réteget viszünk föl és így tovább, míg a fölület sima lesz. Hogy jobb, bőrszerű kiilsőt nyerjünk, a szövet fölületét ledörzsöljük és firnisszel bekenjük. 5. A sarok rögzítésééi, ábra). A 1) sarkot az E talpra erősítjük, még mielőtt ez a lábbelire jön. A sarok az E talpon alkalmazott H hornyokba illő nyúlványokkal bír és A apró szögek segélyével erősítjük meg, úgy hogy a D sarok szorosan az E talpra fekszik. Azután a B szögeket alulról beverjük, hogy a 1) sarkot az E talppal jobban összekössék. A C vastagabb szögek a szerelés alatt összekötőszögek gyanánt alkalmaztatnak, melyek a 1) sarok alsó részéig nyúlnak, és pedig egy alkalmas helyen elhelyezett fúrásban. 6. Készülék a czipö fölsőrészének szerelésére (3. ábra). M a kaptafa, melyre a talp és a czipőfölsőrész van szerelve. A készülék az A kengyelből és az A kengyel C tengelye körül lengő B részből áll. Az A kengyel az M kaptafát a 3 és 5 csavarokkal tartja, míg a B darabot a talptól az 1 és 2 állítócsavarok bizonyos távolságban tartják. A B darabban két 7 füllel ellátott D csap forgathatóan van elhelyezve. Ezen csap az E csavar fölvételére fúrással, továbbá nyílásokkal bír, melyeken F szálak végei átdughatok. Az F szálak egyik végét a czipőfölsőrészhez erősítjük, még mielőtt az a talpra lett volna erősítve, a másik végét a 1) csap lyukaiba fűzzük. A becsavart E csavar a szálvégeket a I) csap fúrásfalaihoz szorítja, úgy, hogy ha a 1> csapot a 7 fül körül forgatjuk, a szálak fölcsavarodnak és így a czipőfölsőrészt a kaptafára feszítik. Az egyik D csap a czipőfölsőrésznek a mellső, a másik csap annak a hátsó részén levő szálak meghúzására szolgál. 7. Vágógép tűkkel lyukak átverésére (2. ábra). Hogy az elkészítést megkönnyítsük, a vágógépek tűkkel vannak ellátva, melyekkel a ö. pont alatt nevezett F szálak számára való T lyukakat és azon TJ lyukakat verjük ki. melyek a szélek jelzésére szolgálnak, hogy az egyes részek egymásra illesztését megkönnyítsük. 8. A talpak szabása. Hogy a talp kivágása után a széleken függélyes metszőfölületeket nyerjünk, a sík talpat az A és B domború és homorú bé