13317. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olvasztott chrom és ennek ötvözetei előállítására

miniumból és más fémekből álló keveréket adunk kellő mennyiségben, midőn is a fönt jelzett reakczió több fémnek egyidejű kiválasztása mellett megy végbe, melyek e közben ötvöződnek. Ily módon pl. lehetséges vas és elírom vagy réz és elírom ötvözeteket előállítani (még pedig szintén aluminiummentes állapotban). A gyakorlati kivitel czéljából az alumíniumnak, illetve alumínium- és magnéziumnak pl. chromoxyddal való keverékében a reakeziót akképen indíthatjuk meg, liogy az edényt, melyben a keverék van, tűz fölött a kellő hőfokra hevítjük. Ez azonban czélszerűtleu, minthogy nagyon soká tart, míg a hőmérséklet a magnéziával bélelt tégelyben a kellő magasságot eléri és ekkor a reakczió az edény falainak túlhevítése folytán oly rohamosan indul meg, hogy nagy veszteségek elkerülhetetlenek és a kihozatalok csekélyek. Azonban már föntebb említettük, hogy az a reakczió, melynek folytán a elírom létre jön. melegbevezetés nélkül folyik le, minélfogva elegendő, ha a reakeziótömegnek csak egy részét indítjuk meggyuladásra, mire a reakczió a tömeg többi részére tovább terjed. A reakczió ezen bevezetése kétféleképen történhetik. a mennyiben vagy az olvasztóét! ényben lévő egész tömegnek egy részét hevítjük föl a gyuladási pontra az által, hogy a tömeget ezen a helyen lángnyelvvel vagy elektromos úton fölhevítjük, vagy pedig úgy, hogy az alumíniumból és valamely könnyen oxygént adó testből álló keveréket, mely könnyű gyuladása és erélyes reakeziója által tűnik ki, a reakeziótömeget illető helyén meggyújtjuk, mi által a reakczió ezen megindító anyagról könnyen átmegy a főtömegre és abban tovább terjed. Lehet azonban először magának a reakeziótömegnek egy kisebb részét magában, a reakezióedényben külső hevítés útján gyuladásra indítani és a reakeziót azután úgy visszük át a reakeziótömeg további mennyiségére. hogy ezeket hozzáadagoljuk, mi mellett, hogy az elporlódás és más efféle által okozott veszteségeket elkerüljük, a hozzáadagolt anyag előnyösen brikettált állapotban van. Az anyag hozzáadagolása által lehetővé válik a kívánt fém tetszőleges mennyiségét előállítani és az egész folyamatot folytonossá tehetjük úgy, hogy új reakezióanyagnak folytonos hozzáadása mellett időszakonként úgy a fémet, mint a salakot lehúzzuk. A folyamat alapföltételei mindig a következők : a) aprított alumíniumot kell alkalmazni, b) ezt száraz úton kell reakezióba indítani a elírom oxygén- vagy kéntartalmú vegyületeivel, c) a keveréket a gyuladási hőfokra kell hevíteni, d) fémregulust kell létrehozni, hogy a salak külön váljék. A reakeziót legczélszerűbben magnéziából való vagy magnéziával bélelt tégelyben hajtjuk végre. A chromoxyd helyett természetesen a elírom egyéb vegyületei, mint pl. chromsavas nátron, chromtimsó is fölhasználhatók ezen reakezióhoz, mi mellett a termék fémchrom és az illető chromvegyiiletnek megfelelő aluminiumvegyület. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás olvasztott chromnak és ötvözeteinek gyári előállítására, jellemezve az által, hogy oxygén- vagy kéntartalmú chromvegyületeknek (esetleg az ötvözendő fémek megfelelő vegyületeinek hozzáadása mellett) aprított alumíniummal való keverékét, esetleg magnézium hozzáadásával is, a gyuladási hőfokra hevítjük, midőn az egész tömeg megolvadása közben végbemegy a cserebomlás olvasztott fém-chromregulus, illetve ennek ötvözetei és az alkalmazott chromvegyületeknek megfelelő aluminiumvegyületek (aluminiumoxyd, illetve szulfid) képződése mellett. 2. Az 1. igényben jellemzett redukálási eljárásnál a melegfejlődés közben lefolyó reakczió bevezetése, jellemezve az által, hogy a tömegnek csak egy részét vagy az egész tömegnek csak egy helyét indítjuk meggyuladásra, mi mellett a reakczió