13312. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövészeti czélokra szolgáló patronoknak készítésére
Megjelent 1899. évi január lió 5-én MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 18312. szám. XI v/b. OSZTÁLY Eljárás szövészeti czélokra szolgáló patronoknak készítésére. SOCIÉTÉ DES INVENTIONS JAN SZCZEPANIK & C,r í CZÉG BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 julius hó 23-ika Szövészeti czélokra szolgáló patronokat eddig oly módon készítettek, hogy a patronpapirra először is a kívánt mintát vázolták föl megfelelő nagyításban (1. ábra), mire aztán ezen vázlatot oly módon festették ki, hogy a körvonalakat teljes négyzetekből alkották, a mikor is mindazon négyzeteket, melyeknek legalább is fele részét zárják be a rajz körvonalai, befestették (2. ábra); végül az ábrának, valamint az alapnak egyes részeit a megfelelő kötésekkel látták el (3. ábra). A Szczepanik-féle eljárás szerint (92835. számú német szabadalom) mindezen műveleteket fényképészeti úton végezhetjük akként, hogy az előállítandó képet egy optikai akadály segélyével nagyított mértékben közvetlenül reprodukáljuk fényérzékeny papíron. Ezen optikai akadály, melyet rácsnak akarunk nevezni, ezen esetben egy üveglemezen előállított és patronpapiroshoz hasonlóan vastag vonalakból álló hálózattal ellátott fotografikus negatív; a patronálásra használt fotografikus készülék pedig finom vonalakból álló vonalhálóval bíró üveggel van fölszerelve, melynek nézetei a iáncz-és vetűlékfonalaknak 1 : l-hez való viszonvait tüntetik föl. Miután a minta a homályos üveglap négyzeteinek bizonyos csoportjára annak széles sége irányában kellően be van állítva és elegendő éles kép jelenik meg, melyet azon esetben, ha a vetülék- és lánczfonalak viszonya más (vagyis ha egy négyzetre több vetülék, mint lánczfonál esik vagy fordítva), a négyzetes beosztás módosítása nélkül az ismeretes hengerlencse-objektivek segélyével a kívánt irányban rövidítünk vagy hosszabbítunk, a homályos üveglap helyébe rácsot és e mögé fényérzékeny papirt teszünk. Rövid tartamú fénybehatás után a fényérzékeny papíron koczkás kép, a szines patron fog megjelenni. Hogy ezen patronokon a kötések is láthatóvá tétessenek, kötésrácsokat vagy árnyékoló-rácsokat alkalmazunk, melyek a fényt a kötés különböző nemeinek megfelelően különböző mértékben átbocsátó-mezőkkel bírnak. Ha már most a rajznak pozitáváját vagy negativját fotografikus úton átmásoljuk és a fényt a pozitív vagy negatív elé vagy mögé helyezett kötésrács által helyenkint különböző mértékben gyöngítjük, akkor a fénygyöngítő rétegnek és a pozitív vagy a negatív nuancejának vagy árnyékolásának összhatása folytán egy patron gyanánt használható másolat keletkezik, melyen