13219. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó, zenélő mechanizmusok számára
Megjelent 1898. évi deezember hó 22-éii. MAGY. SZABADALMI KIK. HIVATAL S Z A B A D A L MI L EIR A S 13219. szám. IX/d. OSZTÁLY. Szabályozó zenélő-mechanizmusok számára. JUNGHANS ARTHUR ÓRAGYÁROS SCHRAMBERGBEN (WÜRTTEMBERG). A szabadalom bejelentésének napja 1898 január hó 5-ike. Elsőbbsége 1897 január hó 6-tól kezdődik A jelen találmány tárgyát egy szabályozó képezi zenélő mechanizmus számára, mely által a mechanizmus tempója tetszés szerint szabályozható. A kisebb zenélő mechanizmusoknál eddigelé alkalmazni szokott hajtóműveknek azon nagy hátrányuk volt. hogy a játék tempója semmi módon nem volt szabályozható, úgy hogy — amennyiben a hengernek. illetőleg a hangjegykorongnak nagysága és a zenedarab hossza nem tette lehetségessé a tempó kiigazítását — az összes zenedarabok csaknem ugyanazon tempóval, mindenesetre azonban az illető mechanizmus gyárában meghatározott és az egész darabon át állandó tempóval játszódtak le, minthogy a hangszögek kirakása által a hangok egymásra következésének sebessége egyszersmindenkorra meg volt adva. A jelen találmánynál ellenben, mely egyaránt alkalmazható svájczi hengeres mechanizmusra, valamint a lipcsei hagjegykorongos zenélő mechanizmusokra is (symphonion és polyphon stb.) a játék alatt bármely tetszés szerinti tempó beállítható. A mellékelt rajzon a szabályozó több kiviteli alakja van föltűntetve, még pedig: 1. ábrán egy kiviteli alaknak elölnézete látható egy hajtóművel kapcsolatban ; 2. ábra ugyanannak oldalnézete; 3. -8. ábra módosításokat és részleteket tűntet föl. A tempó szabályozása a hajtómű szélfogójának különös elrendezése által eszközöltetik. Az a hajtótengelyre van erősítve, a b tartó, mely a fogazott szegmenttel ellátott c1 c2 korongok ágyazására szolgál. Ezen korongok tartják rövid karok segélyével a tulajdonképeni d d1 szélfogó-szárnyakat. A b tartó fölött lazán ül az a haj tó tengelyen a barázdákkal ellátott e- hüvely, mely fogasrúd módjára kapaszkodik a c1 c2 korongok fogazott részeibe; az a hajtótengel.v fölső végére könnyen elmozdíthatóan egy f hüvely van föltűzve. Ezen f hüvely nincs teljesen kiképezve, hosszának körülbelül csak s/i részében van kifúrva és ezen furat végén egy oldalra vezető g lyukkal van ellátva oly czélból. hogy ezen hüvelynek a hajtótengelyen való föl-és lecsúszása alkalmával a levegő az /'hüvely üregében keringhessen : ezen hüvely azonkívül fölső végén egy gyűrűalakú ,r toldalékkal van ellátva az e hüvelyre támaszkodó h csavarrúgó leszorítására. Az i kengyelbe a hajtótengely középvonalában könnyen mozoghatóan egy k nye-
