13217. lajstromszámú szabadalom • Kör-kötőgép
— 3 tában a tflhengereii biztosan és közvetlenül megtartassák. Ez azért fontos, mert ha a vezetékek mindig megemelten tartatnának, a lánczfonalak a szemek képeztetésekor rézsútos állásban volnának, minek következtében a szemek a fonal feszültségéhez képest különböző nagyságban képeztetnének és a szövet egyenlőtlen külsőt nyerne. Minden egyes emelőnek vagy egymás fölött fekvő bütyökpárnak egy-egy I vetiilékfonal felel meg. Ezen fonalak az /1 csévékre vannak göngyölve, melyek az alsó B asztallap belső helytálló k1 gyűrűjének /x karjaiban vannak ágyazva. Ezen esévékről a vetülékfonalak az /2 vezetékek által fölfelé és pontosan a lánczfonalvezetékek csúcsai alá vitetnek. Az /2 vezetékek a biityökhengernek ktilső oldalán vannak megerősítve, még pedig azon pontok átellenében, a hol a tűk legalsó állásukba lejárnak. A vetülékfonalak a tűlienger és lánczfonalak forgása következtében az V1 vezetékekről lehuzatnak és kénytelenek a lánczfonalak külső oldalán harántirányban megfeszítődni. Az m kötőfonalak, melyek oly számban vannak elrendezve, mint a vetülékfonalak. az mL csévékre vannak göngyölve, melyek az m* gyűrű által hordatnak és a mint az 1. ábrában látható, az mn gyűrűkön elrendezett mi füleken keresztül az ms vezelékekhez vaunak vezetve. Ezen w3 vezetékeknek az a rendeltetésük, hogy a fonalakat azon pontokon átszolgáltassák, melyekben a tűk fölfelé jártukat befejezik, úgy hogy a tűk lefelé jártuknál ezen fonalakat a szövetbe bekötik. A mint az 5. ábrából látható, ezen kötőfonalak a lánczfonalak azon oldalára vezettetnek, mely a vetiilékfonalaknak lerakatási helyével szemben van; a kötési művelet folytán azonban szemeik a szöveten keresztül és a vetülékfonalak köré kénytelenek menni, úgy hogy ez utóbbiakat állasukban megtartják. A tűk és fonalvezetékek összeműködése a következő: Midőn a tűk az 5. ábrában szakadozott vonalakkal föltüntetett, legmagasabb állásukba emelkednek, a lánczfonalvezetékek közéjük betolatnak és forgásuknál a kötőfonalak az ms vezetékekről lehuzatnak és a tűhorgok alatt a lánczfonalak fölső oldalára feszíttetnek, a mikor is a tű nyelvek nyitva vannak. Megelőzőleg azonban a vetülékfonalak a lánczfonalaknak alsó oldala mentén vezetékeikről lehúzatnak, úgy hogy ezen vetülékfonalak a tűk följártakor a tűk hátsó oldala és a lánczfonalak közé jutnak. Midőn tehát a tűk lefelé járnak, azok a kötő fonalakat hurkok alakjában a vetülékfonalakra harántirányosan lefelé húzzák, úgy hogy ezek a lánczfonalakhoz képest állásukban erősen megtartatnak. Kevéssel a tűk lejárta előtt a lánczfonalvezetékek visszahúzódnak és a tűkkel való körülfutásuknál a vetülékfonalv.ezetékek előtt szabadon elmennek. A 3. és 6. ábrákból látható, hogy az i lánczfonalvezetékek és a c tűk az azokat működtető bütykök alakja folytán, midőn a gépet körüljárják, szabályos hullámos moz-i gásra kényszeríttetnek. A tűknek és emelő-bütyköknek a 6. és 7. ábrákban bemutatott elrendezésénél a munka! menet a következő: Az (rajz 7. ábrájában balfelől számított) első és második tű a dl emelők előtt való elhaladásnál megemelkedik és sülyed és ekként egy szemet képez, míg a harmadik tű nyugalomban marad, mivel a d1 emelők vékonyak és ennélfogva nem nyúlnak anynyira előre, hogy a harmadik tűnek rövid toldatait megfogják. Az alsó sor következő d emelője előtt való elhaladásnál a második és harmadik tű működik, mivel ezen emelő a vastagok közül való és úgy a széles, valamint a keskeny c3 és c4 toldattal kapcsolódik. Ugyanekkor az első tű nyugalomban marad, mivel ennek c3 toldatát a fölső sor egyetlen bütyke sem fogja meg. A következő műveletnél a fölső sorban van egy vastag d emelő, az alsóban pedig nem, ennélfogva az első és harmadik tű működtetik és a második vau nyugalomban. Ezen művelet folyton ismétlődik, mivel
